Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete

48

I)R. HORVÁTH I ST VAX.

dák: Némelyek Keresztelő szent Jánosnak, mások pedig Eliásnak, ismét mások Jeremiásnak, vagy egynek a profé- ták közül. Kérdő tőlük Jézus: Ti pedig kinek tartotok engem? Felelvén Simon Péter, monda: »Te vagy Krisztus, az élő Isten fia!« íme Péter Pitének erőteljes, félreérthetetlen megnyilatkozása. Az összes apostolokhoz voltak intézve az isteni Mester szavai, de mielőtt még szóhoz jutnának, elő- lép Péter Simon s ünnepélyesen — mintegy apostoltársai nevében és szóvivőjeként — megadja a választ: »Te Krisztus, az élő Isten fia vagy«. Várható-e ennél magasz- tosabb, határozottabb, erősebb hitvallás ? A zsidók, az emberek csak prófétának, tehát halandó embernek tartják Krisztust, Péter azonban — aki az apostolok helyett s nevükben is szól, mert hozzájuk volt intézve az Üdvözítő kérdése s ők hallgatván, válaszát magukévá teszik — finné- pélyesen elismeri Üdvözítőnk isteni mivoltát.

E hitet, ez ünnepélyes hitvallást jutalmazva, szólott Krisztus: »Boldog vagy Simon, Jónás fia! mert nem a hús és vér jelentette ki ezt neked, hanem az én Atyám, aki mennyekben vagyon. Én is mondom neked, hogy te Péter vagy és e kőszálon építem Anyaszentegyházamat s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta; s neked adom a mennyország kulcsait s amit megkötsz e földön, meg leszen kötve mennyekben is, s amit feloldasz e földön, fel leszen oldva mennyekben is.« így írja sz. Máthó evangélioma XVI. fejezetének 13. és következő verseiben. — Ti kétkedők, ti vitázók. kritikusok és hitetlenek, jöjjetek mindannyian és nyissátok ki fületeket, szemeteket a Megváltó fenséges nyilatkozata megértésére. És valljátok meg, hogy hiú mes- terségtek: a félremagyarázás, csűrós-csavarás és a szavak igaz értelmének álnok elferdítése ezen isteni kijelentés boncolásánál célra nem vezet, nem vezethet. Az észszerű- sóg, a józan belátás e szavak valódi, a Megváltó által nekik tulajdonított, s egyedül elfogadható értelme elől el nem zárkózhatik. Csak a rosszakarat, az ellentmondás gonosz szelleme, az igazság és észszerűség felesküdt ellensége, a katholikus tan ősi ellenlábasai, csak ezek képesek a szent-