Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Fejér Gerő: A bűnök megkülönböztetése faj és szám szerint

484

FEJÉK GERÖ.

tapadó rosszaságok faji különbözeiének biztos megállapítása- hoz vezet.

A fő kérdést különféle' alakban vehetjük föl:

J. Mi által különböznek egymástól fajilag a bűnök? Azaz, mi által lesz egyiknek rosszasága jelentékenyen eltérő a másikétól? 2. Akár pedig így: Honnan, veszik a bűnök faji különbőzetiiket ? Azaz, honnan vesz egyik bűn lényegesen elütő rosszaságot a másiktól ?

A kérdésre nem könnyű megfelelni. Mert egy teljesen megfelelő szabályt, elvet, mely a bűnök faji megkülönböz- tetőséhez mindenkor és mindenütt alkalmas kulcs legyen, nehéz találnunk. Olyan szabályt (normati vum) t. i., melyről el lehessen mondani, hogy ahol ezen szabály a bűnökre nézve alkalmazást nyer, ott megvan a faji különbözet, és ahol faji különbözet létezik, ott csak is ez a szabály alkal- mazható.

Ezen forrás, ezen szabály megjelölésénél a tudósok különböző utakra térnek.

Különféle téves vélemények.

Első vélemény. Voltak olyanok, kik szabály gyanánt a büntetést vették. E szerint a bűnök akkor különböznének egymástól fajilag. ha jelentékenyen eltérő büntetést érdemel- nek.1 A büntetés különbözete azonban nem lehet a faji különbözetnek biztos forrása. Mert lehet két bűnnek egy- forma büntetése, jóllehet a kettő különböző fajú. Pl. lopás és csalás egyenlő károsítás mellett. Lehet viszont fajilag egyforma két■ bűnnek jelentékenyen különböző büntetése. Ide sorolhatók általában a halálos és bocsánatos bűnök.1 2

1 Claudius La Croix: Theologia Moralis. De peccaris. Lib. V. Art. 1. Hum. 121.

2 A halálos és bocsánatos bűnök, ha ugyanazon tárgy körül forognak, fajilag nem különböznek egymástól. Egy halálos és bocsa- natos bűn ugyanazon, tárgy körül, — nem a rosszaság quidditására, hanem quantitáfeára lesz különböző. A mennyiségi különbözet pedig nem a faji, hanem az egyedi lényegiséget minősíti. Hu a malicia.