Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 455 tani szavainak, mintha a természeti törvény a gyermekre nézve, mielőtt eszének tudatos használatáig jutna, valóban, kötelező erővel biró törvény volna; mert az absurdumot. foglalna magában. Igen is, az említett megkülönbözteté- seket tartva szem előtt, a természeti törvény be van vésve mintegy az eszét tudatosan még nem használó gyermek szivébe — habitualiter; a természeti törvény rá nézve tör- vény — in patentia, actu primo. Ámde a törvény szoros értelemben nem habitus, hanem actus; mert mint sz. Alfonz mondja: »lex consistit in actu, quo lex enuntiatur mediante rationis dictamine praescribente, quid agendum et quid fugiendum. Tényleg nehézség volna, ha felvennők, hogy a törvénynek a szívbe való habitualis bevésése köte- lezné az embert, mielőtt a törvény előtte valósággal kihir- dettetnék. E nehézséget csak úgy szüntethetjük meg. ha Sylviussal mondjuk: Ideo addendum est, legem naturalem quasi promulgari in habitu, eo ipso, quod Deus illam mentibus hominum imprimit........ Actualiter autem tunc unicuiq ue promulgatur, quando cognitionem a Deo accipit dictantem, quid juxta rectam rationem, naturalem sit am- plectendum, quid fugiendum.1 Miután tehát a természeti törvény, mint formális tör- vény, mely köt, erkölcsi kötelezettséget ró, nem a bevésett habitusban, hanem a természetes ész világa által nyert actualis kihirdetésben áll, mindenkópen arra a konklúzióra leéli jutnunk, hogy a törvénynek biztos ismerete a meg- kötendő alany részéről mindenha szükséges, hogy a törvény kötelező erővel bírjon; megfordítva a tételt, ha a törvény- ről biztos tudomás nincsen s tehát a törvény kétséges, erkölcsi lekötöttségről szó nem lehet. S ép azért, ha a probabilistikus elv áll, az alól a természeti törvényt kivonni nem lehet, amennyiben tulaj dónk épeni szó-, vagy írásbeli kihirdetésről csak a pozitív törvényeknél beszélhetünk. Mert ámbár nem toll és tintával van papirra írva, mégis Isten ujja jegyezte fel s véste be az emberi szív lapjaiba. 1 Lásd Sz. Alfonz »Systema Morale« 11. 73. pessim.