Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 44:! című, 1755-ben Nápolyban megjelent értekezésében1 máso- dik helyen hozza fel e bizonyítékot, abból indulván ki, bőgj' a törvény, még ha léteznék is, kötelező erővel még sem bírna, ha kellőleg mint biztos törvény kihirdetve nem volna; minthogy a törvény az alattvalók cselekedeteinek szabálya, iránytűje, nem elégséges, hogy csak a törvény- hozó értelmében legyen meg, nem elégséges, hogy a tör- vényhozó a törvényt meghozza, hanem alattvalóival közölje, közhírré tegye, promulgálja; különben kötelező ereje nem volna (laboraret defectu obligationis), törvény lenni meg- szűnnék. Azonban nemcsak ezen értekezésében, hol proba- bilistának vallja magát, hanem későbbi értekezéseiben s most közkézen forgó »Theologia morálisában is, melyekben oly- annyira hangsúlyozza az aequiprobabilis opiniot. amire az aequiprobabilisták oly nagy súlyt fektetnek, hasonló állást foglal el a kétes törvény nem kötelező voltára nézve. S valóban. Mint minden másban, úgy a törvényben is különbséget kell tenni a materia és forma között. A ma- teria a törvény tartalma, az, amit parancsol vagy tilt. A formája, mintegy lelke, az, ami a törvényt törvénynyé teszi, actu primo a szentesítés, actu secundo a kihirdetés. Innen Gratian, magyarázva sz. Ágoston szavait: leges post- quam institutae et firmatae sunt, non possunt subditis judicari,3 így szól: Leges instituuntur, quando promulgati- tur; firmantur, quando moribus recipiuntur.a Mi ugyanis a törvény? Mint sz. Tamás mondja: י Lex quaedam regula est et mensura actuum, secundum quam in 1 Ez különben az az értekezés, melyben a sz. szerző a proba- bilismust határozott szavakkal védi, s melyet Tiallerini tél is hasz- nált morálisában, úgy, hogy a probabilista tétel bebizonyítására: licitum est sequi opinionem probabilem probabiliore relicta, maga semmit sem hoz fel, hanem egyszerűen közli sz. Alfonz bizonyítékait egész terjedelmükben. Méltán panaszkodik Bellerini, mondván: Quo autem typographorum vel editorum consilio factum sit, ut ab ejusdem auctoris (St Alfonsi) editionibus ea Dissertatio exulet, profecto nescimus. Opus Theol. Morale. I. 181. s köv. a De vera religione, cap. 31. י Tn decret. 4. dist. ad cap. in istis.
