Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ KKKÖI.C8I RENDSZEREK. 4-41 az ember lekötöttségének ? Természetesen, ez utóbbit tette, s kellett is tennie. S ebben az emberi megismerés olyany- nyira alapja kötelességeinknek, hogy, ha az ember tévedés- bői valamiben kötelességet ismer fel, kötve lesz, s viszont, ha kötelességet tévesen nem kötelességnek tartana, fel lesz mentve teljesítése alól. Az emberrel nem közölt isteni aka- rat, amennyiben az ember azt meg nem ismerte úgy, amint van, a lex antecedens; a kötelesség, amint azt az ember, talán helyesen, talán tökéletlenül, talán tévesen megismerte a lex consequens. Az Isten által teremtett erkölcsi rend, mint törvény, mely az isteni akaratot kifejezi, az ember természetes esze- nek fényével lép a szabad akarat elé. Az ész tehát mint- egy kikiáltója, hírnöke az isteni akaratnak, s eszerint annyiban lesz az erkölcsi rend a szabad akaratnak szükség- kópeni korlátja, szabályozója, amennyiben Isten az erkölcsi rend által feltételezett szükségszerűséget az ész által az emberrel közölte, nyilvánvalóvá tette, kihirdette. S ebben igen sok rejlik. Mert ha az egyes természeti s tételes törvények nem közvetlenül érintik az emberi aka- ratot, hanem gyakorlati igazságok alakjában mindenek előtt s közvetlenül a megismerési képesség előtt megnyilatkoznak s csak a megismerés által lesznek tárgyai az akaratnak, mely következésképen bennük ethikai determináns erőt, irányítót, cselekvési szabályt talál, magának az igazságnak, mint cselekvési iránytűnek, puszta megismerése még nem gyakorolhat erkölcsi kényszert az akaratra, még nem róhat rá kötelességet; ehhez kell. hogy az értelem megismerje nemcsak a törvényt, hanem a törvény lényeges formáját, az akarat megkötését célzó isteni parancsszót, hogy Isten a törvény megtartását parancsolólag akarja. A szükség- szerűségnek, melyben az isteni akaratnak, a törvénynek az emberi akarathoz lennie kell, elengedhetetlen feltétele az embernek a törvény által eszközölt ethikai lekötöttségéhez. Alkalmazzuk ezeket a kétes esetekre. A kétes esetek azért kétesek, mert kétes maga a szükségszerűség, mely által leköttetik az ember ethikai szabadsága. De ahol a szükség
