Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
DR. STÜCKNKR •IÁ NOS. motívum rationis, quod currit pro materia justitiae, etiam currit pro aliis; nam sicut in materia justitiae melior est conditio possidentis, quia possessor habet jus certum in re. quo nequit spoliari per jus dubium alterius; ita dicendum in aliis materiis; cum enim quis post adhibitam diligentiam veritatem non poterit invenire, jam perseverat in posses- sione suae libertatis et propterea habet jus certum ad illam, quo per nullum jus dubium privatus censetur. — S fel- hozva Sanchez szavait, azokat így okolja meg: Et enim quum essentia justitiae est unicuique jus suum tribuere, hoc omni virtuti competit; prout religio tribuit suum jus Deo, caritas proximo, temperantia sibi ipsi et sic de aliis; et ideo merito dicitur, quod ratio justitiae sit omnium virtu- tum pars potentialis. sive generica, in qua ceterae virtutes inter se conveniunt. Quare si contra justitiam est privare in dubio possidentem jure suo, pariter contra justitiam est in dubio legis hominem sua possessa libertate spoliare.' Itt még egyre kell figyelmeztetnünk. Némelyek fel- teszik a kérdést: ha vájjon törvény és szabadság ellent- mondanak-e egymásnak ? Lehetséges-e azon eset. hogy tör- vén}r és szabadság összeütközésbe jönnek, amint az a kétes esetekben fenforogni látszik ? Ez csak a törvény és sza- badság viszonyának helyes felfogása, nemkülönben a két elem mibenlétének helyes megismerése alapján dönthető el. ,A mondottak szerint valóságos összeütközés nem lehetséges. Azért nem is lehet okosan kérdezni, vájjon Isten akarata előbbre való az ember akaratánál, vagy megfordítva ? Hiszen mindkettő, úgy a törvény, mint a szabadság jogainak a forrása az Istennek egy és ugyanazon szent akarata. Ha van összeütközés, az csak látszólagos, az emberi szellem korlátoltsága miatt, mely úton-útfólen ketes helyzeteket teremt. Ezen összeütközésben inkább arról van szó, vájjon a szabadság joga, melyet Istentől kapott, jár-e elől, vagy a törvénynek Isten akaratán alapuló joga ? Csak két eset lehetséges. Vagy bizonyos a szabadsággal látszólag össze438 ב Lásd Balleriwi-Palmieri Opus Theol. Mór. 1. 202. 1.
