Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK, KÜLÖNÖS TEKIN- TETTEL A PROBABILISMUSRA. (Folytatás). II. Z0NY »mumus« volt az a probabilismus. Ki is látott és hallott laxusabb tant annál, mely a kevésbbé valószinű véleményt is követni megengedi a való- szinűbb nézet elhagyásával ? Egészen 1656-ig semmi fel- tünőbb nehézséget nem támasztottak a probabilistikus tant kifejező formulák ellen. Annál kevésbbé kiabálták tele a világot, hogy ime megrendül az erkölcsi rend alapja, az új tan befolyása folytán bekövetkezik majd az idő, melyben az ember lerázza vállairól Isten törvényének igáját, az ember Istentől független, autonom lesz, ki önmaga lesz törvénye önmagának. 1577-től, mely évben Medinai Bér- tálán, dominikánus, a szalamankai iskola tanára, a proba- bilismus elvét szabatos s kétséget kizáró szavakba foglalta s tudományos elemzés alá fogta, egészen 1656-ig, tehát körülbelül 80 évi időköz lefolyása alatt, a különböző ren- dek, jezsuiták, ép úgy mint a dominikánusok, a legkülön- bözőbb moralisták, minden országban a legnagyobb egyet- értéssel tárgyalták a kérdést — Bertalan de Medina értei- mében s szellemében. »Les monuments de cette ópoque« — mondja »Si les Jésuites ont inventé le probabilisme« című cikk szerzője az Etudes religieuses etc. nevű folyóiratban — nous restent: environ cent cinqiiante théologiens, hommes
