Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete

364

DK. HORVÁTH ISTVÁN.

az egyetemes, közönséges s egységes egyház kebelében, vagyis az ú. n. »nemzeti egyház« francia kiadása.

Az egyház legrégibb leánya, a gallok földjén levő katholikus egyház ugyanis már a nagy nyugati egyliázsza- kadás kora, a XV. század óta — a frank földön már ősrógen, a Meroving-dinasztia alatt, a VI—VIII. századok- ban, létezett az ú. n. »meroving egyház« hagyományainak örököseként — különleges helyzetre igyekezett szert tenni s különös jogokat, kedvezményeket és kiváltságokat vett igénybe, melyek — ha akadálytalanul érvényesültek volna — végeredményökben az apostoli szentszéktől majdnem tel- jesen független, az egyetemes egyház kapcsolatából egészen kilépő, francia »nemzeti egyház« eszméjét érlelik meg. A francia egyháznak ez a szeparatisztikus, magát a pápa- ság és az össz-egyház ellenében függetlenítő törekvése tető- pontjára hágott XIV. Lajos alatt, a fejedelmi absolutismus fénykorában, amikor ugyanis a parlamentek, a tartományi biróságok, az apostoli szók jogait mindjobban háttérbe szó- rították, sőt úgyszólván teljesen mellőzték. A »roi-soleil« ugyanis politikai okokból viszályba keveredvén az akkor uralkodott pápákkal, egyházi téren igyekezett ellenkezését éreztetni politikai ellenfelével, s e végből általa összehívott s fejedelmi parancsszavának feltétlen megadással hódoló 34 püspök által megszerkeszttette a »Declaratio Cleri Gallicani« nevezet alatt ismeretes hírhedt nyilatkozatot, mely volta- képen nem egyéb mint a fejedelmi s állami absolutismus állásfoglalása az egyházzal s ennek fejével, a pápával szem- ben. E nyilatkozat négy pontot ölelt fel, melyek így szól- nak: 1-ör. A pápai joghatóság csupán csak lelki ügyekre terjed ki, de világi vonatkozási! ügyekre nem. 2-or. Az egyetemes zsinat a pápa fölött áll s e tétel nem vonatko- zik csupán a szakadás esetére. 3-or. A pápa egyházkor- mányzati hatalmának gyakorlatában alá van vetve a kö- zönséges egyházi jognak s végül 4-szer: A pápa hitbeli kérdések elintézésében kiváló szerepet visel ugyan, de ha- tározatai még sem módosíthatlanok (»Constitutiones papa- Kis non sunt irreformabiles«), hacsak az egyház egyetemé-