Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI lORISDIOTIO JOGI TERMÉSZETE. «61 sőt lehetetlen volna bebizonyítani azon tétel alaposságát, •vájjon csak az első négy, vagy öt, hat, vagy hét század, gyakorlata képezheti-e a pápai jogok természetének, lényeges voltának feltétlen helyes mértékszabályát. Az újabb káno- nisták, belátva e felosztás felszeg, alaptalan és roskatag voltát, azt idővel teljesen elejtették. Németországban, mint Febronius hazájában, e század elejéig általános kelendő- ségű volt, s onnan más országok irodalmába is átszivárgóit, míg végre Walter és vele hasongondolkozók erélyes, ala- pos, a dolgok lényegébe hatoló irodalmi harca a.zt mind- jobban kiszorította a használatból. Hogy mennyire nélkü- főzi Febronius e kettős osztályozása a komoly alapot, legjobban mutatja többi közt az a körülmény is, hogy az még a protestáns írók táborában sem talált osztatlan he- lyeslésre. Ezek közül pl. Richter, az említett dualisztikus megkülönböztetést elvetendőnek és a pápai jogosítványok tárgyalási alapjául el nem fogadhatónak nyilvánítja.1 Általában pedig a pápai joghatóságban foglalt jogo- sítványoknak egyenkint való felsorolása és szétboncolása nem felel meg a primátus valódi lényének és legújabban a vatikáni zsinat által meghatározott mivoltának. A vatikáni zsinat Constitutio dogmatica prima de ecclesia Christi című határozmányának III. fejezetében: »De vi et ratione primatus Rom. Pontificis« foglalkozott a pápa joghatósá- gának tüzetes meghatározásával s ugyanott veti el a Febronianismus rendszerét; elismeri azt, hogy a pápa a földkerekség egyházmegyéiben a. teljes közvetlen és legfőbb joghatóságot gyakorolja, öt tehát a teljhatalom, az egyházkormányzati szuverenitás az egész egyházban meg- illeti. A teljhatalom fogalma pedig nem igen fér meg a benne foglalt jogok részletezésével, egyenkinti felsorolásá- val, sőt ezt épensóggel kizárja. Mert a »plenitudo potes- tatis«, melyet a vatikáni zsinat a pápában elismer, az isteni jog — a ius divinum keretén belül — minden lehető jogot felölel, melyek számát, minőségét és tartalmát 1 Ld, Richter »Kirchenrechtc 108. if
