Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete

348

DR. HORVÁTH ISTVÁK.

talmat: 1. a rendit (pót. ordinis) e kijelentéssel: tibi dabo claves regni coelorum et quodcunque ligaveris etc.; 2. a joghatóságit (pot. iurisdictionis), midőn megbízta: Legel- tesd bárányaimat . . . , legeltesd juhaimat. (pót. pascendi et rigendi.) Végül a tanítói hivatalt, mondván: Expetivit vos Satanas .... at ego rogavi pro te, ut non deficiat fides tua et tu quondam conversus confirma fratres tuos.« Ezek sze- rint tehát az isteni Mester azt a lelki hatalmat, melyet mennybemeneteléig ő maga gyakorolt, az apostolfejedelem- ben óhajtotta összpontosítani. Övé. a legfőbb hatalom az egyház kebelében, melynek liivek s pásztorok egyaránt alá vannak vetve s a melytől felsőbb fórumhoz folyamodni nem lehet. A zsinat határozmányai is csak az ő megerősi- tósével válnak közkötelezőkké, ellenben a zsinattól is lehet a pápához felebbezni. Szóval a teljes egyházkormányzati hatalom, az egyházi szuverenitás minden tényezője és ismer- tetőjele egyesül benne, mint az egyház fejében és tanító- jában.« De ezen pápai legfőbb hatóság azért korántsem csorbítja a püspököknek az egyházkormányzatban való s isteni rendelkezésen gyökerező részvételét, mert ők is a Spiritu sancto positi regere ecclesiam Dei« s e részben jogo- sultsággal elmondhatni róluk, hogy ők képezik az egyház »arisztokratikus« elemét, felszentelés útján kiegészülő ne- mesi testületét. Csakhogy ebből nem szabad levonni azt a következtetést, hogy az egyház alkotmány formája: az arisz- to/cráfíia. S ebben áll épen tóvelye Marcus Antonius a Do- minis spalatói érseknek (élt a XVII. században), amidőn »De republica ecclesiastica« című művében azt vitatja, hogy a pápák a Krisztus által arisztokratának berendezett egyházat az idők folyamán -— támogatva a világi fejedel- mek törekvéseivel — monarchiává idomították át. Szerinte a római pápát nem illeti több hatalom saját egyházmegye- jen kívül az egyház kormányzatában, mint bármely más püspököt; a pápa, nézete szerint, csak felügyeleti jogot gyakorolhat, ő csupán mint M. Antonius a Dominis mondja — »generalis speculator ordinarius et primarius׳ minden joghatóság és kényszerhatalom nélkül s a primatus