Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete

338

DR. HORVÁTH ISTVÁN.

tételek felett: 1. Hogy a pápa a hit és erkölcs kérdéseiben nem tévedhet. 2. Hogy a zsinat semmi esetre sem áll a pápa felett. 8. Hogy a pápát illeti íneg, eldöntendő vitatárgyakat aj zsinat elé *terjeszteni, az eldöntötteket megerősíteni vagy meg nem erősíteni és ez által az egyes pártnézeteket örökre elhallgattatni. Minthogy Richer Ödön, sorbonne-i ügyészi minőségében, e most jelzett három tétel nyilvános védelmét eltiltotta, az ügy maga az egyetemi kar és az apostoli követ elé terjesztetett. Az előbbi helyteleníté a tételeket, a nunciatura ellenben a vitának helyt adott. Ily előzmények mellett Íródott Richer fentjelzett műve, mely- nek éle, a közöltökből érthetőleg, a dominikánusok fentebbi tételei ellen fordult. Richer rendszerének alapelve odairányul, hogy az egyházi joghatósági hatalom voltaképen azaz sa ját szavai szerint: 1. primario (elsődlegesen); 2. proprie (sajáté lagosan); 3. essentialiter (lényegileg) magát az egyház egyetemét illeti meg az isteni alapító szándékához, rendel- kezeséhez képest, aki Richer véleménye szerint a menny- ország kulcsait, mint az egyházi joghatóság (iurisdictio) külső jelvényeit, lényegileg és legközvetlenebbül (essentia- lius et immediatius) magának az egyház közönségének adományozta, nem pedig Péternek; úgy, hogy az egyházi joghatósági hatalomnak igazi és eredeti letéteményese és bizományosa maga az egyházegyetem, a római pápa és a többi püspökök pedig csak végrehajtói és kezelő közegei ezen joghatóságnak, melyet az egyház átruházása folytán bírnak, époly viszonyban lévén ők az egyházhoz, mint a szem a testhez. Vagyis szó szerinti idézéssel »Christum fundando Ecclesiam, prius, immediatius atque essentialius, claves sive iurisdictionem, toti dedisse Ecclesiae, ut per unum ministerialiter exercerentur. Quandoquidem tota iuris- dictio ecclesiastica primario proprie ac essentialiter Eccle- siae convenit: Romano autem Pontifici atque aliis eppis, instrumentaliter ministerialiter et quoad executionem tan- tum sicut facultas videndi oculo«. Ezen téves, az egyház lényével és eredetével ellentétes alapfelfogásból folynak mintegy szükségszerűen a további hibás tételek, melyeket