Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Rézbányay József: A lelkipásztor személye

A LELKIPÁSZTOR SZEMÉLYE.

231

flagitii scandalive occasionem, quae in cauponis vel tabernis occurrere solent, Clericis adimamus, eiusmodi locorum aditum iisdem interdicimus.« Cone. prov. Strig. 1858. Tit. VI. de vita et honest. Cler. punct. 6. pag. 79. Persze, hogy ipar- kódunk e tilalmat lehetőleg kiforgatni és szigorát enyhí- teni, azt vetve föl ellenvetésül, hogy itt csak közönséges korcsmát és mulatóhelyet kell érteni, ellenben misem áll útjában a papnak akkor, ha arról van szó, hogy tisztessé- ges társaságot keressen föl. Azonban erre csak annyit mondunk, hogy nagy kérdés: vájjon valamely tisztességes társaság — bármily honett is magábanvéve — az-e a papra nézve is ? Jaj annak a szegény népnek, a melynek papját korcsmában vagy mulatóhelyeken kell keresnie. De még inkább jaj a papnak, akinek korcsmában vagy nyil- vános mulatóhelyen kell üdülést vagy szórakozást keresnie. Ezzel távolról sem akarjuk azt mondani, hogy a papnak semmiféle üdülést vagy szórakozást sem szabad magának engednie, sőt inkább hangsúlyozzuk, hogy a pap, mint akinek éjjel-nappal munkára készen kell állnia, nagyon is rászorul az üdülésre és szórakozásra, csak ne feledje, amit már Plátó megkíván a bölcs embertől: hogy oly mulatsá- gokban ne vegyen részt, a melyek őt a komoly foglalko- zástól nagyon is elvonják, vágj׳■ rá nézve veszélyesek, vagy kedélyét nagyon is gondtalanná teszik.

Az erkölcstan ezekhez képest megkívánja, hogy tekin- tettel legyünk 1. a személyre, 2. a szándékra, 3. a mulatság utóhatására és következményeire.

1. A személyt, illetve állást illetőleg: pap csak oly mulatságokban vehet részt, amelyek a papi jelleggel, a papnak mint az evangélium hirdetőjének jellemével össze- férnek, a melyek sem lealacsonyító leereszkedést, sem pótol- hatatlan időveszteséget vagy nagy áldozatot nem igényel- nek, sem egészségi, sem erkölcsi tekintetben nem veszélye- sek és a melyeket hivatalbeli kötelmeinek pontos és hű teljesítése után megérdemelt.

2. A szándéknak olyannak kell lennie, amely szándék mellett azok Isten előtt megengedhetők, t. i. hogy a nehéz