Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Rézbányay József: A lelkipásztor személye

A LELKIPÁSZTOR SZEMÉLYE.

215

nan díjért való küzdelem, valamint az u. n. delicta publica: házasságtörés, gyilkosság, árulás, a »crimen falsi« rablás és minden oly bűntény, mely miatt a katonát gyalázattal elcsapják, és némely delicta privata is, mint: aki tolvajlás, csalás, »dolus malus,« vagy nagyobb jogtalanság, vagy rá- galom miatt a törvény eló'tt, vagy valamely társulatnál, gyámságnál, bizománynál, vagy letétnél (depositum) elkö- vetett »dolus« miatt biróságilag elítéltetett, még ha ügye az Ítélet előtt kiegyenlíttetett is. — Ide számíttatnak még az önkénytes sodornia, simonia, csábítás, vagy erre való közreműködés, párbaj, szentségtörés, háború saját szülőivel szemben állva, vérfertőzés, a sírok megszentségtelenítése és hasonlók. — Can. Infames. C. 6. qu. 1. — minden oly eset- ben, a melyben az infamia juris beáll, de csak, ha a bűn- tény köztudomású (notórius), vagy törvény által állapítta- tott meg (constatáltatott). — Vogel. I. 5. II. Hptstück. 14. §. 45-46. 11.

V. A gyilkosságból, vagy csonkításból származó (ex komi- cidio, vei mutilatione) szabályszerűtlenségbe esnek:

1. mindazok, akik szántszándékos gyilkosságot követnek el, vagy abban parancscsal, segítséggel, — Lig. 1. VII. n. 373. — ösztönzéssel, pénzzel, vagy fegyverrel, vagy bár (igaz- tálán) háború által, vagy mint vádlók, tanúk, bírák (igaz- ságtalanúl) részt vettek, vagy közreműködtek, vagy csak azt jelenlétökkel előmozdították; sőt még nem szántszándék- kai, hanem véletlenül esett gyilkosság esetén is (ex homicidio casuali), ha a gyilkosság az illetőnek oly cselekményéből kö- vetkezett, amely reá nézve tilalmas volt, s ha azt az illető előre látta s mégsem fordított annak elintézésénél a do- logra kellő figyelmet és gondot — Thom. Aquin. 2. 2. qu. 64. art. 8. — Lig. 1. VII. n. 366. és 383. — mindig ment lévén, aki azt szükséges önvédelemből (servato moderamine inculpatae tutelae), becsülete, vagy szüzessége oltalmára tette. — Cap. Significasti. 18. X. de homic. -— Lig. 1. VII. n. 389. — Ide számítandó a magzatelhajtás (abortus) is — Sixtus V. bull. Effaenatam 1588. — XIV. Bened. buli. Sedes apostolica. 1591. mely azonfelül excommunicátióval is sujtatik.