Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra

AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK.

159

tosítsa, védje a törvények helyes alkalmazása által. Ő mint- egy a törvények őre, ügyvédje, ki első sorban a tör- vénynek pártját kell, hogy fogja s e szerint döntsön a két- séges jog fölött. Itt is kidomborodik a cél és eszköz köl- csönös viszonyának eszméje s a gondolat, melyet a tutio- !־izmus kifejez, t. i. a biztosabbat s a hol a biztosabb a nagyobb valószinűségben jelentkezik, a valószínűbbet, azt, ami az igazságot jobban megközelíteni látszik, követni, kivánja érvényesülési jogát. Ha valaki mint bepanaszolt áll a biró előtt, úgy első sorban tisztába kell hozni a tény- álladókot, ami nem a merő valószínűség, hanem a bizonyos- súg szempontja szerint történhetik csak. Ha egy jogügylet lebonyolítása, tisztázása forog fenn, •a biró ismét semmiféle valószínűségre nem támaszkodhatik, hanem a szembeszökő tények lesznek irányadói. A vádló a vádlottal áll szemben; a bizonyítási teher a vádló részén van, akivel szemben a vádlott a jog birtokában van (possidet). Már így a vádlót addig kell elutasítani, míg jogát nem evinkálja. A való- szinűség nem fog megállapítani semmit. Csak ritkán, midőn mindkét fél részben vádló, részben vádlott, s azért mindkét félnek jogbirtoklása kétséges, segíthet ki s lesz irányadó a tényálladék megállapításában a nagyobb valószínűség, mert a jogrend biztosítása szempontjából az nyújt több bizton- ságot. A jogkérdés eldöntése aztán a bírótól függ, aki, mint önként következik, ha a bizonyosság meg nem álla- pítható, a helyesebbnél:, a bizonyosabbnál׳ tartott nézet mel- lett dönt.

S egyébként is világos, hogy a biró cselekedete nem olyan, melyet a probabilismus elve szerint lehetne elbírálni. Mert minő az a cselekedet, melyhez a probabilismus jog- igényt formál ? Cselekedet, melyről az a kérdés, szabad-e vagy nem. A probabilismus szerint, 11a valamely cseleke- detre nézve, amint gyakorlatilag konkrét alakban jelent- kezik, meggyőző, fontos okok harcolnak amellett, hogy nincs törvény, mely azt parancsolja vagy tiltja, az ember- nek szabadságában áll cselekedni, vagy nem cselekedni. Ámde a biró cselekedete, midőn Ítéletet mond, egészen más.