Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete

100

DK. HORVÁTH ISTVÁN.

ecclesiastica, 3. com. ordinum religiosorum és 4. com. rituum orientalium et s. missionum, és kihirdettetett egyúttal a »Gum Romanis« kezdetű constitutio, mely a pápai széknek netán a zsinat alatt való megüresedése esetére előírja a szükséges rendszabályokat. Összes ülést (congregationes generales) számszerint 89־et tartottak a zsinat elnapolásáig, ami Rómának szept. 20-án való elfoglalása következtében, az 1870. okt. 20-ki keltű »Postquam Dei munere« kezdetű brévével történt. Nyilvános ülés a zsinat tartama alatt négy volt: 1869. dec. 10-én, 1870. január 6-án. a harmadik 1870. ápril 24-én, a negyedik és utolsó pedig 1870. július 18-án. Ezek közül a 3. és 4. bir örök történeti nevezetességgel, mert a zsinat sarkalatos határozmányai ezeken lettek vég- leg elfogadva s kihirdetve: és pedig a harmadik nyilt ülésen. 1870. ápril 24-én, a Constitutio de Catholica fide, a negye- diken pedig, vagyis 1870. julius hó 18-án. a »Constitutio prima de ecclesia Christi.« Ez utóbbi az, melyben a pápai primátus és infallibilitás nyert végleges szabályozást, amely határozmányok fogják épen vizsgálódásunk tárgyát képezni. De mielőtt azok taglalatába bocsátkoznánk, az értelmezés könnyebbsége és alapossága érdekében célirányosnak, sőt szükségesnek mutatkozik behatóbban s rendszeresen meg- ismerkedni a pápai primátust tárgyazó ama téves tanokkal, amelyek ellen a vatikáni zsinat tiltakozó, kárhoztató sza- vainak éle legelső sorban irányul. Ezen a pápai primátus mivoltát és jogkörét félremagyarázó elméletek majd meg- annyian az újabb korszakba, t. i. a reformátiót követő századokba esnek és ismertebb typusaik a következők: 1. A Richerianismus. 2. Az episcopalismus. 3. A febronia- nismus. 4. A gallicanismus és 5. A Josephinismus. Lássuk sorrendjében ezek mibenlétét.

(Folytatása következik.

Budapest.

Dr. Horváth István.