Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban

88

BÍRÓ DEZSŐ

dalmi életében kell keresni; e társadalmi életnek főleg két- tős motívumában, t. i. a becsület megőrzése és a joghátrány kikerülésében. A becsület megőrzése volt a római polgárnak és a nőnek is legfőbb feltétele az ismeretes közmondás sze- rint: »magis mori quam foedari«. Már pedig az, ki valódi ok nélkül vált el, az, mint rágalmazó infamiába esett s a jog szigorúan büntette, már azért is, nehogy a véletlen eset- bői a jog hiányosságára lehessen következtetni. Róma pol- gárai pedig, amilyen büszkék voltak jogaikra, épp oly büsz- kék voltak jogszabályaik kitűnőségére is s azokat a leg- aprólékosabb dolgokban is alkalmazták. A jogszabályok mellőzése az igazság rovására történt volna. A becsületes- ség normája a jog volt s ezért az, akinek legalább látszólag igaza nem volt, nem ment a bíró elé. Épp így az infamá- tói való félelem is sokat visszatartott a házasság felbontá- sától s az sem áll, mintha a bíró minden fikciót igaznak vett volna.

A második ok volt a joghátrány elkerülése. Az elő- adottakból láttuk, hogy miben állott a joghátrány. A jog- hátrány azt sújtotta, aki igazságtalanul vádolt s az ilyen, ha nagyobbfokú igazságtalanság esete forgott fenn, elvesz- tette örökösödési s vógrendelkezési jogát, némely esetben még vagyonszerzési jogát is; 11a pedig kisebbfokií volt az igazság megsértése, akkor vagyona egy részét elvesztette, vagy a felperes javára, vagy pedig az állam a kincstár javára lefoglalta. Ez a lefoglalt összeg rendesen az egész egyharmada volt s így a vagyoni oldalt tekintve is, érzé- kény veszteség volt. Hozzájárult még a manus melletti házasságkötések korában a nehézség, melylyel a manus fel- bontása járt, mert ezen esetben nem csupán a bíró, de a pontifex maximus is beleszólt a dologba, amennyiben a diífareatio a conferreationak megfelelő szertartás előtte folyt le. Láthatni tehát, hogy Róma fénykorában elválni nehéz és kényelmetlen volt. Később az erkölcsök és a tisztesség- érzet lazulásával mind nagyobb és nagyobb tért nyertek a fikciók, melyek mellett elválni is könnyebb volt.

A házasság folytonosságát jó szerencsének, bonum