Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban
A KERESZTÉNY HÁZASSÁGI JOG ALAPJA A RÓMAI JOGBAK. 79 :állam javára szolgáló anyagért büntetett, a kér. jog az embert, a lelket akarja menteni. Házassági kötelék, ügy a római mint a kér. jogban bontó házassági akadály alapja az, hogy mindkét jog csupán a monogámiát fogadja el. A római jog elveti a polygamiát, mert az az állam céljának nem kedvez, a kér. jog pedig azért, mert a házasság két személy részére rendelt szentség és pedig jelen esetben oszthatlan szentség. Ez az oka, hogy az első házasság után (ha az még érvényben van) bármely utána következő házasság érvénytelen. A kér. jog csak egy kivételt vesz fel, t. i. ha egy nem keresztény házaspárban egyik fél keresztény lesz s a másik a házasságot azért felbontja, a keresztény fél újra házasságra léphet, de ha a másik fél is kereszténynyé lenne, az előbbi házasság újra föléled. A papi rend és szerzetesi fogadalom. A római jog csak a papi rendet tekinti házassági akadálynak, mivel a kér. Róma az első századokban a szerzetesi intézményt nem ismerte. A piapi rendre nézve Justinián intézkedéséig ismer- jük.1 0 már a szerzetesekre nézve is intézkedett. Az egyházi jog majdnem hasonló intézkedést tartalmaz, mint Justinián novellája.2 Ámde a kér. jog a papirend akadályát sokkal szigorúbban veszi, mint a kér. római jog. A római jog ugyanis eltiltja a pajjot functioi teljesítésétől s megfosztja javadalmától, házasságkötés esetén, de házasságát érvényes- nek ismeri. A kér. kath. jogban a nagyobb papirend bontó akadályt képez, a kötött házasság semmis, a házasságkötő pap 60 ipso javadalmát elveszti s azonkívül a bigamia similitudinaria irregularitását is maga után vonja. Ha azon- ban az ordinatio v. professio érvénytelen, a házasság érvé- nyes lesz. Ha valamely pap degradatiot szenved, pápai föl- mentést igényel: a görög egyházra nézve a mondottak azonban nem állanak. Ezek mind megerősítik amaz állítást, hogy az egj'házjog folytatása a római jognak, csakhogy meg- •erősödve s a megszentelő malaszt erejével megifjítva. A római ■ Nov. CXXIII. c. 36. 2 Cod. 9. de. cohab. der. (III. 2.
