Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban
76־ BIRÓ DEZSŐ Sógorság Lopva menyegzés Korhiány Kér. h. jogi akadályok R. házasságjogi akadályok Vallási különbség Lopva menyegzés Becstelenség. Házassági kötelék Nőrablás Házasságtörés Katonaság, gyámi viszony. A római jog megelégszik az általános és viszonylagos felosztással, az egyház tovább megy. Megkülönböztet mind- kétnemű akadályban köz- és magánjogi akadályt, a szerint amint az egyház vagy az egyes fél lép föl támadólag. Ezek ismét lehetnek nyílt és titkos akadályok; úgy a nyílt mint a titkos lelet köz- vagy magánjogi akadáty. A leghelyesebb és leggyakrabban igénybe vett felosztás : I. Természetes okokból folyó beleegyezési lehetetlenség. II. Jogi alappal biró beleegyezési lehetetlenség. III. Valláskülönbségből eredő akadályok. IV. Bűntettből eredő akadályok. A dolog practicus oldalát tekintve, felosztják: lehetetlenítő, hiányossági és törvénytelenítő aka• • dályokra. Eljegyzés. (Erről már az eljegyzési részben bővebben foglalkoztunk.) Szentelt idő. Kómában ilyet nem találtunk. Ezt a kér. jog hozta szokásba. Ámde egy hasonló institutióval talál- kozunk mégis, mely ép oly szigorúan volt megtartandó, mint a kér. jogban az adventi és nagyböjt szentek ideje s ez a gyászév volt, mely alatt csak eljegyzés jöhetett létre házasság soha. Vetitum. Ily alakban s tartalommal nem volt ismeretes a római jogban, de valamennyire hasonló akadály volt a tartományban viselt tisztség. Votum. Szűziességi fogadalom. Pusztán ilyen akadály .nem volt a római jogban, hanem a papi rend alatt• a szű-
