Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Ochaba A. János: A test feltámadása ellen felhozott nehézségekről
A TEST FELTÁMADÁSA ELLEN FELHOZOTT NEHÉZSÉGEKRŐL. 53 Atyám, Ábrahám! könyörülj rajtam, és küld el Lázárt, hogy vízbe mártván újjahegyót, enyhítse meg az én nyelvemet; mert gyötörtetem e lángban. És mondá neki Ábrahám: Fiam! jusson eszedbe, hogy elvetted a jókat életedben, és Lázár hasonlókópen a rosszakat; most pedig ez vigasztaltatik és te gyötörtetek És mindezek felett közöttünk és közöttetek nagy köz vagyon, hogy azok, kik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek, sem onnan ide át ne jöhessenek. És mondá: Kérlek tehát, Atyám! küld el őt atyám házába; mert öt atyámfia van, tegyen azoknak bizonyságot, hogy ne jussanak ők is e kínok helyére.« Miről sz. Irén meg- jegyzi: »Üdvözítőnk — úgymond — ezen példázattal ki- nyilatkoztatta, miszerint a lelkek a túlvilágon tisztán visz- szaemlékeznek földi életükben gyakorolt tetteikre.« 1 Kö- vetkezőleg: egymásra is visszaemlékeznek és ismernek is. Tisztelendő Bóda is azon kérdésre: vájjon a mennyben lakó igazak az igazakat és a pokolban sínlödők pedig ottani kíntársaikat megismerendik-e, igenlőleg válaszol. Ez — úgy- mond — szintén a dúsgazdag és a nyomorult Lázár pél- dázatából világosan kitetszik; mert miképen beszélhetett volna Ábrahám a pokolban sínlődő irgalmatlan gazdaggal Lázár földi szenvedéseiről, ha ez Lázárt nem ismerte volna ? És hogy ne ismerné a pokolban levő gazdag a körülötte levőket, midőn a földön levőiért szorgoskodik? Sőt világos e példázatból, — folytatja a szentéletű férfiú —• hogy a megdicsőültek az elkárhozottakat, viszont ezek amazokat is ismerik. Ábrahám ismeri a pokoli dúsgazdagot, ez pedig Ábrahámot és a kebelében nyugvó boldog Lázárt. S hozzá . teszi még, hogy a megdicsőültek földön lévő övéiken és egyéb ismerőseiken kívül, még valamennyi igazat is fognak megismerni, jóllehet földi életükben soha sem látták; mert — úgymond — mi lehet előttük a mennyben ismeretlen, miután a legtisztábban szemlélik azt, ki mindeneket ismer és tud.1 2 1 S. Iren. adv. haer. 1. II. c. 34. 2 Venerab. Beda. Aliquot quaest. liber, qu. 12.
