Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Huber Lipót: A zsidók iskolái, tanítói és tudósai Jézus és a talmúd korában
600 HUBER LIPÓT. üljön egy asztalhoz, nehogy ennek erkölcseit elsajátítsa; az iskolában ne jelenjék meg (mint lusta) utolsónak stb. stb. Természetes, hogy ezen állásbeli öntudatot a tudás család- jának is meg kell óvnia, és ép ezért pl. a tudós leánya ne menjen nőül »ám-haárechez.« 1 A rabbik iránti határtalan tisztelet és kegyelet folyó- manya volt az is, hogy sokszor egészen csodás nimbuszszal veszi őket körül a hagyomány, természetfölötti hatalmat tulajdonítván nekik és legendaszerű csodatettekkel ékesítvén föl életüket, melyeket vagy ők maguk műveltek, vagy ame- lyek az ő érdekökben történtek.2 hogy ezáltal is feltüntesse a rabbi állásának szentségét és hatalmát, illetőleg azt, mily benső a rabbi és az istenség közötti viszony. Neih csodála legszomorúbb világot veti a talmúdkorabeli nők alárendelt állapo- tára, ez azon körülmény, hogy a nőket nem kell a törvényben oktatni. Szótá III. 4. (20 a.) szerint »aki leányát a törvényben oktatja. — erkölcstelenségre oktatja« (לכ דמלמה ותב הדות ולאכ הדמול תולפ״ת), mert ez tudományával, ismereteivel dévajságra, pajkosságra fog visszaélni. —• Nem így volt ez a Talmúd előtti zsidóságnál; gondoljunk csak pl. Deborára, Hulda prófétanöre, Juditra stb. Jézus, aki azért jött, hogy az emberi nemet a bűn rabszolgaságából s a mozaizmusnak csak ideiglenes rendeltetésű igájától felszabadítsa s azt az erkölcsi szabadság állapotába helyezze, — a nőt is lealázó állapotából az öt megillető szabadságra és méltóságra akarta emelni, s azért szándékosan cselekedett úgy, hogy nemcsak társaságába, kíséretébe vonja a zsidó nőket, hanem félpogány és pogány nőkkel is szóba áll (Máté 15, 22. s köv.), hogy így a régi helytelen fel- fogást a növel szemben saját példájával is megváltoztassa. ' Peszechím 49 a. 9 Így pl. Aboda zara 10 b. szerint rabbi Chanina bar Cbama egy megölt katonát életre támasztott; Sabbat 30 b. szerint a gúnyo- lódók a rabbik imájától meghalnak; Sabbat 34 a. több esetet említ, hogy szentéletü rabbiknak feddő tekintete is halálthozó volt; Chagiga 5 b. és Nedarím 7 b. szerint ahová csak a rabbik sújtó tekintetüket vetik, ott nyomor és halál következik be ,־ Szanhedrin 39 szerint rabbi Tanchumot két éhes oroszlán nem bántalmazta • Berakót 84 b. több példát említ arra, hogy szentéletű rabbik imája távolból is meggyógyította a betegeket; Chagiga 3 a. szerint rabbi Jehuda imája által kieszközölte a némáknak a beszélöképességet; Taanít 23 s köv. elbeszéli, hogy imájuk által tetszés szerint esőt׳ vagy szép időt eszközöltek ki az Istennél stb.
