Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Huber Lipót: A zsidók iskolái, tanítói és tudósai Jézus és a talmúd korában
A ZSIDÓK ISKOLÁI, TANÍTÓI ÉS TUDÓSAI JÉZUS ÉS A TALMÚD KORÁBAN.1 (z iskolákról szólván, kétféle iskolákat kell meg- különböztetnünk: a nép gyermekeinek oktatására szánt elemi iskolákat, és az ifjak tudományos kiképeztetósére szolgáló főiskolákat, illetőleg akadémiákat. A fogság előtti korból semmiféle adataink nincsenek szó szoros értelmében vett iskolák létezéséről, sőt — ami még meglepőbb —- e korban az iskola fogalmára héber szó sem volt még. A gyermekek tanítása egészen házilag kezel- tetett s a neveléssel karöltve járt, úgy hogy a szülők gyér- mekeiknek nemcsak nevelői, hanem első tanítói is voltak.2 A felnőttek oktatása pedig a papok tisztéhez tartozott. 1 Egy fejezet szerzőnek »A Talmud, különös tekintettel az új- szövetségre« című munkájából, melyet legközelebb sajtó alá rendez. ä A családi nevelésben a fösúly a vallásra volt fektetve és az oktatásnak is ez volt a fő tárgya. Igazi vallásosságra, istenfélelemre s a szülök iránti engedelmességre és szeretetre vezérelni a gyerme- két: ez volt a zsidó szülőknek fö céljok. A leányok férjhezmenete- lökig anyjuk oldala mellett maradtak, kitől a háztartás teendőit sajá- tították el; a fiúk azonban csak öt éves korukig. A tórába, a vallási ismeretek elemeibe, a zsidó nép őseinek csodás szent történetébe, valamint az irás, olvasás mesterségébe fiúkat és leányokat egyaránt az atya avatta be, aki a fiúkat koruk ötödik évétől lassankint a hivatásuknak megfelelő foglalkozásra is (állattenyésztésre, föld- és szőllőművelésre vagy valamely mesterségre! oktatta. Hittudományi Folyóirat. 1897. 37
