Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Székely István: Jézus és Mária ifjúsága

DK. SZÉKELY ISTVÁN.

(többnyire gnosztikus) szerzői dogmatikai célzattal hamisítót- ták meg a történetet, vagy hibás nézeteik támogatására kői- töttek hamis tényeket. A szerzők, hogy műveiknek nagyobb tekintélyt kölcsönözzenek, többnyire hamis címeket adtak azoknak: rendesen valami apostolnak, evangéliumi személy- nek vagy apostoli tanítványnak, mint szerzőnek neve alatt hozták művüket forgalomba. Csaknem minden apostolnak tulajdonítottak egy-egy hamis evangéliumot. Más írók a kánoni evangéliumokat dolgozták át, — bővítették ki vagy hami- sították meg — saját céljaiknak megfelelőleg; így pl. az evang. secundum Hebraeos szerzője Máté kánoni evangéliumát. A jóliiszeműleg írt apokrif könyvekben szép és épületes legendák is akadnak, melyek, ha a hagyomány részéről is támogatást nyernek, kisebb-nagyobb történelmi valószínű- ségre tarthatnak számot.

A legtöbb apokrif evangélium elveszett, csak neve, vagy egy-kót hivatkozás és idézet maradt fenn belőle a régi írók műveiben. Néhány apokrif evangélium azonban terjedelmes töredékekben, sőt egy pár egész szövegében fen- maradt. Ez utóbbiak közé tartoznak éppen azok, melyek Jézus és Mária gyermekségével foglalkoznak. Összesen körül- belül ötven apokrif evangélium nevét ismerjük. Ezek közül a Jézus és Mária gyermekségével foglalkozó hamis evangéliumok közül egész terjedelmükben fenmaradtak s ahogy látszik, nem rossz célzatú művek a következők:

a) Evangélium de nativitate Mariae. (Ev. S. Matthaei.) Nem szabad összetéveszteni egy másik, szintén Máténak tulajdonított és nagyon hasonló tartalmú gyermekkori evan- geliummal. (S. Matthaei evangélium de nativitate Mariae et infantia Salvatoris.)

b) Protoevangelium Jacobi. (Fratris Domini.)

c) Evangelium infantiae Christi. (Thomae apostoli.) Kétféle szövege van: egy görög töredék és egy teljes arab szöveg.

d) . Historia Josephi, fabri lignarii.

aj Mária születésének evangéliuma a IV. században bizonyosan, de valószínűleg már előbb is megvolt: Sz.

546