Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Vucskics Gyula: Schlauch biboros a szószéken
I. ERTEKEZESEK. SCHLAUCH BÍBOROS A SZÓSZÉKEN. jiiZEM. nem közönséges feladatra vállalkoztam. Azt,, a ki kápráztatóan fényes pályáját nem pártfogásnak^ nem előkelő rokoni összeköttetésnek köszöni, hanem egyedül saját rendkívüli tehetségeinek, különösen a szó- széken kifejtett csaknem páratlanul álló működésének és e téren elért példátlan sikereinek, — azt mint szónokot mu- tatni be, nehéz feladat. Ha mégis vállalkozom reá, mentsen ki az a reám nézve szerencsés körülmény, hogy több mint egy évtizeden át alkalmam nyílt közvetetten közelből tanul- mánjmzni a váradi bíboros szónoki művészetét. Igenis: művészetét. Aki csak egyszer is hallotta az ő bűvös-bájos beszédét, annak fogalma van arról, mi az a szó- noklat. Az ó-kor klasszikus szónokait, vagy inkább az egy- házi ékesszólás utolérhetetlen mestereit, Bossue-t, Bourdalovet és Fénelont véli maga előtt állani, aki őt a szószéken látja. Aki csak távolról is figyelemmel kiséri Schlauch bibo- ros szónoki működését, az tisztában lesz azzal, hogy az ő szónoki méltatásánál nem lehet a közönséges sablonhoz tar- tani magunkat. Sőt tudjuk azt, hogy ha csak Valamennyire teljes képet akarunk nyújtani róla, mint szónokról, be kell 34 Hittudományi Folyóirat. 1897.