Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

255

Az egyik rész azt mondja: a liolt-kéz az ösiséggel honi- tott he. — az ösiség eltöröltetett, — tehát eltöröltetett a holt-kéz is. Ennek az állításnak a tarthatatlanságát Cs. széleskörű tudá- sának egész apparátusával bizonyítja be. Kimutatja, hogy az űsisóget, mely már a kereszténység előtti germán jogban megvolt, hazánkba először Kálmán király hozta be, végleg megállapítja Nagy Lajos 1351-ben, célja hogy a nemesség vagyoni erejét növelje és ezért megtiltja, hogy az ősi jószá- got el lehessen idegeníteni. Holt-kézről ekkor még szó sincs. — Csak a XV. században, amikor — és ez Cs. értekezésé- nek legszebb passusa -— amikor az Egyház tekintélye meg- inog, akkor mer a világi hatalom törvényt hozni, melylyel az Egyház további vagyonosodásának gátat vessen: az 1498. LY. te. eltiltja az egyházat a jószágszerzéstől. Tehát másfél századdal később hozatik be a holt-kéz mint az ősiség, ege- szén más célból, a két intézkedésnek semmi köze. Az 1498. LY. tc.-et azután módosítja az 1715. XYL, mely a királyi engedélylyel való jószágszerzést megengedi. Az ősi séget 4S-hau eltörölték, — a holt-kézről egy szót sem szóltak. — tehát az 1710. XVI. te. ma is érvényes törvény.

A másik rész azt mondja, hogy 1848 óta jvs consueta- (linarium lett az egyházak szabad birtokszerzési joga. A tudás hanyatlásán aggódó jogász és az alkotmányt féltő állam- férfi szólal meg Csemegiben, amikor kimondja, hogy ez az állí- tás a közjoggal való foglalkozástól való elszokottság ered- ménye! Hiszen az 1715. XYI. egy fentartott királyi jogot állapit meg: ennek a megszüntetéséhez csak nem elég tán 50 évi ellenkező gyakorlat ?! De különben is nem áll, hogy ilyen gyakorlat létrejött volna, mert vannak ellenkező bírói határozatok is, — igaz, vannak olyanok is, amelyek megengedték a bekebelezést a fejedemi jóváhagyás nél- kül történt birtokszerzéseknél, — de hát ezek a bírósá- gok egyszerűen tévedtek, a tévedés pedig még nem törli el a törvényt.

így Csemegi. Az okoskodás tiszta és világos. Sem a 48-iki törvényhozás, sem a szokásjog nem törölték el az 1715 :XVI. t.-c.-et, az tehát érvényes ma is. A consequen-