Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Kis-Erős Ferenc: A holtkézi törvény, különös tekintettel Magyarországra

A HOLTKÉZI TÖRVÉNY.

475

sokon pedig a’ Város Bírái ezen módot tartsák. A defieiált Egyházi embernek ingó javai pedig, non existente legatario, azon helybéli Ecclésia számára maradgyanak. De ha az Egyházi személy, Nemesi praerogativával bir, magára és posteritássira, és nem Ecclesiára devolválandó jószágokat, vagy örökségeket, azoknak állapotjok a’ közönséges Haza’ törvényéhez accomodáltassék.« 1

7. 1848- tói máig.

TTjabb időben a viszonyok minden téren lényegesen átalakultak, nevezetesen az egyházi javak adómentesség!׳ megszűnt, s az egyházi javak után fizetendő adó s az álfa- János hadkötelezettség, illetve a katonaságnak legnagyobb- részt épen a nagy összegeket képező egyházi adókból történ- hető föntartása a honvédelmet biztosította, következőleg lehet- ségessé vált az egyházi vagyon szerzése körül politikai szempontokból emelt korlátokat is eltávolítani. Jelenleg a legtöbb állam az egyháznak tulajdonszerzési jogát s a szer- zemény felett szabad rendelkezését részint az apostoli szent- székkel kötött concordátumok útján, részint törvényhozásilag elismerte.

Nálunk Magyarországon, miként az előbbi fejezetben pontról-pontra kimutattam, a holtkézi törvény az ősiségi törvény miatt s a legelső — avval egyidejűleg hozatott, mivel az ősiség célja a honvédelem biztosítása volt. Mint- hogy az ősiség miatt hozatott, az ősiség törlésével a holt- kézi törvény is töröltetett.

1. Az ősiség törlését elvileg kimondotta az 1848: XV. t.-cikk. »Az ősiség eltörlése ezennel elvileg kimondatván, ren- deltetik: 1. §. A ministerium az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapjául a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni, és ezen törvénykönyv javaslatát a legközelebbi országgyűlés elibe terjesztendi.« 1 2

1 Approbatarum Constutionum Begni Transylvaniae pars I. tit. VI. attic. II.

2 1848 : XV. te. Az ősiség eltörléséről.