Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Rézbányay József: A lelkipásztor személye

398

I)R. RÉZBXNYAY JÓZSEF.

»Yajha lobogna föl szívedben a szent tűz és vetne lángot, midőn lélekben szemléled, mily nagy megbízatással ruházott fel a Szentháromság, mily nagy várakozással tekint feléd az egész anyaszentegyház és hogy mit művel- hetsz te, az Isten kegyelmével felvértezve, a lelkek üdvéért!«

»Ha látod a nagyszerű tevékenységet, melyet az anya- szentegyház kifejt s a melynek czélja: az Isten országának megalapítása és terjesztése a földön, a szeretet árját, amely- lyel az emberiséget átöleli, amely tevékenységében a lelki- pásztor mintegy istenemberi működésének eszköze és karja,« — kell, hogy szívedben is felgyuladjon a hivatás tudata és szent gondolatokkal és érzelmekkel eltelve futod meg az utat, amelyet isteni Mestered mutatott meg és amelyet előtted már a nagyok és jelesek oly hosszú sora futott meg!

Senki ne lépjen e pályára, aki nincsen reá képesítve.

A képesítés lényegileg a szerint különböztethető meg, a hányfélék azon erők, amelyek 6 tisztség vagy feladat viselésében, illetve megvalósításában közreműködnek. Ámde a lelkipásztori tisztségben, mint Krisztus, az Isten-ember, megváltói művének folytatásában mind természetfeletti (isteni), mind természeti (emberi) erők működnek közre. Ehhez képest kétféle a képesítés vagy hivatás is. mely e tisztség megengedett és érvényes viselésére és betöltésére megkivántatik, t. i. természeti és természetfeletti képesítés. Az első a papnak veleszületett és szerzett tulajdonain for- dúl meg, azaz a papnak

1. hivatottnak kell lennie;

a második az Istentől különösen és ünnepélyesen nyert képesítés, mely által a képesített isteni erőt nyer magasz- tos küldetésének betöltésére s

*2. a papnak fölszenteltetésében vagy fölavatásában áll.

Az 1. és 2. pontban említettek sokban találkoznak. Aki a képesítésre törekszik, annak törekednie kell arra is, hogy a méltó voltához megkivántató erényeket is művelje. E szerint a hivatottságban megkülönböztetünk 1. oly feltété- leket, amelyekre a papnak magában véve szüksége van. mint: a jő kereszténgies élet, hit és vallásos érzület, az alázatosság.