Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Székely István: A poklosság bibliai és orvostudományi szempontból
384־ DR. SZÉKELY ISTVÁN. hártyán) sárga, vörös sőt sötétbarna foltokban, lapos, kitér- jedt és csomós, hámló vagy fekólyesedő átszűr emlőse,leben, ritkán hólyagokban, túlérzékenységben majd érzéketlenség- ben s a belső szervek különféle bajaiban nyilvánul, —• és ritka kivétellel végső kimerüléshez és halálhoz vezet. Némelykor a felsorolt kórtünetek mind egyidejűleg ■együtt vannak; de rendesen csak azok egy része van jelen, legalább egy időben. Egyes jellemző tüneménycsoportok alap- ján a poklosságnak különböző fajait vagy inkább alakjait különböztetik: némelyek a gumós vagy bőrpoklosságot, és érzéketlen vagy idegpoklosságot׳ (Eichhoff). mások a gumós és foltos poklosságot. Kaposi pedig három alakját külön- bözteti meg a poklosságnak: a gumós, foltos és érzéketlen poklosságát. (Lepra tuberosa vel tuberculosa, maculosa et an- aesthetica). Legtöbb lepraeset azonban vegyes vagy egyik alakból átmegy a másikba. A poklosság kitörésének, mint más betegségeknek is, rendesen előfutárai vannak: kedvetlenség, bágyadtság, ét- vágyhiány, álmosság de egyúttal álmatlanság, gyengébb vagy erősebb láz, hasmenés, hólyagos kiütések (pemphigus), melyek mind hetekig, hónapokig, sőt évekig eltarthatnak, mielőtt az igazi poklosság kiüt (stadium prodromorum). 1. A gumós poklosság először rendesen az arcon, azután a végtagokon mutatkozó, később az egész testen elszórt krajcárnyi, sőt tenyérnyi nagyságú foltokkal (erythema) kezdődik, melyek eleinte sötétvörösek, de nyomásra elhal- ványodnak, később pedig szürkésbarnák, bronzszinűek, sőt ■csaknem feketék lesznek. A foltos bőr néha fényes és síma. néha meg van vastagodva és kiemelkedik, s a nyomás fáj neki. A foltok alakja különben változó. Ily állapotban marad a betegség hetekig, sőt hónapokig. Némelykor csak 2—3 év múlva lépnek föl a barna- vörös, fénylő gümők, sörét-, borsó-, sőt mogyorónagyságban, a testen szétszórva vagy pedig sűrű csoportokban, néha ökölnyi csomókban vagy fürtökben. Legjobban ellepik az arcot, melyet néha iszonyúan eltorzítanak. Az orr és fül porcogóját a. seb egészen megemészti és szétroncsolja. Sok
