Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Székely István: A poklosság bibliai és orvostudományi szempontból

380

DK. SZÉKELY ISTVÁN.

tál kezdődik. A lábak annyira felfúvódnak, hogy utoljára olyanok, mint az elefánt lábai. Innen a betegség latin neve. A feldagadt bőr néha sima, néha bibircsós és gumós. A bőr néha felszakad és állandó folyós seb ered. Ez a betegség is eltart évekig, sőt évtizedekig. A poklossághoz semmi köze.

II.

A Biblia több Ízben tesz említést a poklosságról, an- uak kórtüneteiről és gyógyulásáról; de bőven és célzatosan Mózes III. könyvében a 13. fejezetben s Mózes Y. könyvé- nek egyes helyein találjuk azt leírva. Mózes szerint a kór- tünetek fokozatosan a következők.

A bőrön folt, majd daganat és fakadók támad; jel- lemző különösen a szőr megfehóredése, esetleg megsárgu- lása, kihullása vagya szőrszálak megvékonyodása; jellemző: továbbá az, hogy a folt a bőr színénél mélyebben fekszik. A folt, daganat és sebhely lehet fehér vagy vöröses. Rög- zött poklosságnál még az eleven hús is kilátszott, sőt a hiís■ elevenen lerothadt.1

Bizonytalan symptomák, melyek hét illetőleg tizen- négy napi megfigyelést vontak maguk után, a következők: fénylő fehérség egyszínben a bőrrel (nem mélyebb a többi húsnál), s a szőr színének megmaradása. Ezekből poklosság is fejlődhetett, de lehettek ártatlan természetű bajok is. ami 7 illetőleg 14 nap alatt megvált.

A Biblia azonkívül ismeri a fehér (tiszta) poklosságot. midőn az egész test megfehéredik. Lehullván a var, a bőr megtisztul és meggyógyul.2 Mirjam, Mózes, nővére fehér volt a poklosságtól, mint a hó.3 Gliezi, Elizeus próféta szolgája is poklos volt, mint a hó; pedig úgy látszik, hogy ez is, mint Mirjam poklossága, igen komoly poklosság volt.* Úgy látszik azonban, hogy Mirjam és Giezi betegsége valódi

> V. ö. Móz. IY. 12, 10.- Móz. III. 13, 12. sk. v. ö. 13. 39.

3 IY. 12, 10.

* Kir. IV. 5, 27.