Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Ochaba A. János: A test feltámadása ellen felhozott nehézségekről
28 OCHABA A. JÁNOS szaállítva a ver és egyéb testi nedv? — Erre szent Tamás azon bölcs választ szolgáltatja, hogjr a mi jövendő' feltárna- dásunk hasonló leszen Krisztus Ui'nnk feltámadásához; már pedig a feltámadt Krisztusban vissza Ion állítva a vér is, mert különben nem változnék át a szent miseáldozatban a bor Krisztus szentséges vérévé; tehát a mi testünkben is feltámadand majd a vér s következőleg egyéb testi nedvek is.1 Leszen tehát vér a feltámadt testben is; de miután a feltámadt test romlatlan természetű leend. s következőleg nem fog többé semminemű anyagot magába felvenni, de elveszteni sem; igy a vér végezni fogja ugyan pályáját a feltámadt romlatlan testben is, de anélkül, hogy valami változást idézne elő a testen; mivel nem leszen ott a vér- nek azon rendeltetése, mely a földi testben vala, nem lévén akkor majd sem táplálkozás, sem növés vagy egyébnemű fejlődés, nem is fog következőleg a vér mennyisége anyag- felvevés által gyarapodni vagy esetleg csökkenni, hanem mindenkor egy és ugyanazon mennyiségében pályafutását gyakorolni. "No de hát akkor mi különös célja lesz a vér- nek a feltámadt testben? Kétségen kívül, főképen és tulaj- donképen az, hogy a testnek teljességét kiegészítse, képezvén ez a test egyik lényeges kiegészítő részét. Mindezekből pedig következik: hogy a feltámadt testben a szív sem fog többé úgy működni, mint a jelen életben, mivel a szívműködés, a jelen életben, a testi anyagok lerakítása céljából, a vér továbbítására, valamint annak tisztítására és megújítására szolgál, minek a feltámadt testben, mint láttuk, helye nem lehet. Leszen tehát a feltámadt testben is vérkeringés és az evvel összekötött szívnek működése, de nem oly módú és oly célból, miként a jelen életben. Mindazonáltal — mondja számtalan hittudós — méltányosnak tűnik, hogy a feltámadt testben is végbemenjen a rendes vérkeringés és az ezzel összekötött szívnek természetes működése is; mivel az ilyetén szervi működést — de magától értve: anyagcsere eszközlése nélkül — a feltámadt test természete nemcsak 1 S. Thom. Suppl. qu. 83. a. 3. — Suarez Disp. 47. s 3.
