Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Demkó György: A gyermekek vallása

354

DU. DEMKÓ GYÖRGY.

nem léphet házasságra; felmentvénynek helye nincs; legfel- lebb a megtartandók megtartásával szenvedőlegesen tudó- másul vehetjük az ilyen házasságot.1

b) Ha a felekezetnélküli fél előbb nem katholikus keresztény volt, katholikus hívünk az ilyen felekezetnélküli- vei, föltéve, hogy a mindkét nemű gyermek katholikus neveltetését a felek jogérvónyesen biztosítják: előttünk is érvényes vegyes házasságot köthet. Ezen esetben úgy jár el a katholikus lelkész, mint ahogy ezt a »szorosabb érte- lemben vett vegyes házasságoknál« már fentebb kifejtettem.1 2 3 *

c) Ha a felekezetnélküli fél előbb nem keresztény volt, a katholikus lelkész úgy jár el, mint ahogy ezt főn- tebb a vallás-különbség (cultus disparitas) akadályánál fej- tegettem.8

Végül még csak annyit jegyzek meg, hogy a mindkét részről igazi felekezetnólküliek között létrejött polgári házas- ságban. ha a felele mindketteje előbb nem keresztény volt s ezek egyike katholikussá lesz: módunk lehet a »privilegium paulinum«4 alkalmazására, még pedig a halálos veszélyen kívül is.

Értekezésem teljessége kívánja, hogy szóljak a törvény- télén és lelenc gyermekek vallásáról is. Természetesen ezek- ről is csak katholikus szempontból.

Katholikus anyának törvénytelen gyermeke is, tekintet nélkül a nemre, katholikus vallásban nevelendő. Katholikus

1 Megjegyzendő, hogy állami törvényünk szerint felekezetnél- külinek tekintetik az is, aki egyházi szempontból tényleg valamely vallásfelekezethez tartozik ugyan, de olyanhoz, melyet az állami tör- vény nem ismer »törvényes felekezetnek«. Ilyenek pl. a baptisták, kikkel, ha katholikus hívünk lép házasságra, a megtartandók meg- tartásával lehetséges dispensatio a mixta religione és áldás is.

s V. ö. Jelen értekezésem I. pontját.

3 V. ö. Jelen értekezésem II. pontját.

* »Quodsi infidelis discedit,, discedat,.« I. ad Corinth. VII. 15.