Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Ochaba A. János: A test feltámadása ellen felhozott nehézségekről
24 OCHABA A. JÁNOS csak azon feladatot jutatták, hogy a testi szervezetnek elegendő nedvet, meleget és erőt adjon, hogy ekként épsé- gében megmaradhasson. Lássuk most már, miként nyilatkozik szent Ágoston ezen felvetett ellenvetéssel szemben. Első sorban mindjárt az a megjegyzése, hogy az Úr Jézus idézett mondása nem a haj hosszáról, hanem a hajszálak számáról értendő a szentirás másik rokon értelmű helyének tanúsága szerint, mely hajszálainkat megszámláltaknak mondja. Ezzel azon- ban korántsem akarja azt mondani, hogy abból, mi egykor természetes alkatrésze vala a testnek, valami elveszne; hanem: hogy a feltámadáskor minden visszatér. Ha azonban némely anyag, midőn egész összeségében visszatérne előbbi helyére, ott természetellenesen állna meg, vagyis: alaktalan- ságot idézne elő az emberi testen, akkor csak a megfelelő részük talál ott helyet, a felülmaradt rósz pedig a szervezet más részében, esetleg a húsban találna alkalmazást, de min- denkor kellő arányban és összhangban az illető testi taggal vagy részszel. Az anyagok ilyetén más helyen történő alkal- mazása, már azoknak változó volta miatt is mindenkép lehetséges és elképzelhető. Isten tehát mindenkép úgy fog eljárni, mint az ércöntő, aki. ha szoborművé valamely részé- ben nincs meg a kellő összhang vagy arány, akkor nem távolítja el az anyag egy részét mint feleslegest és haszna- vehetetlent, hanem együtt hagy mindent és olyképen önti át ríjból az egész megvolt anyagot, hogy a részek között beálljon a kellő arány. Az az anyag tehát, mely a haj és köröm megalkotásához már felesleges, hozzá fog csatoltatni a többi anyaghoz és máshol fog alkalmaztatni a testben. Hogy ide vonatkozólag még más találó hasonlattal is éljünk, vegyük csak szent Ágoston után a cserépedényről vett példázatot, mely szerint: miként, ha agyagból edény készít- tetnék, mely legyúratván, újból készíttetnék el egészen, nem kellene szükségképen az anyag azon részének a fülhöz kerülnie, mely előbb a fület képezé, vagy a fenékhez, melj־ előbb ott volt; hanem elég, 11a az, egy egész edénynyé válik. Miért is, ha az annyiszor lenyírt haj vagy vágott
