Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Kováts Sándor: A Szentírás Tárkányi-féle szövegéről

A SZENTIRÁS TARKANYI-FÉLE SZÖVEGÉRŐL.

247

(klem ooíqöiov, sardius, kárniol. pitdáh To^átun׳, topazius, topáz. jáhálom j aspis ! j aspis! * onyx helyett. társis chrysolithus, krisolit. sohám onyx, ónix, * berill helyett jáspeh 'Íciütiiv, berillus! berill! * jászpisz. száppir saphirus, zafír. nófehh carbunculus, rubin. bár-hát smaragdus, smaragd.

Ismét óriási zavar, pláne a LXX.-ban össze vannak / keverve s több is van: accgdiov, tottcÍ^iov, ouaoayáov, dv- ß-Quy.u, 0r(7TCf u0011, 'íaoTUv . . . hyvgiov, uyÚT)\v, ápéd-vüTov, Xgvoóh&ov, [־hjovDuov, real övvypor. A Vulgátában azonban u. a. kövek szerepelnek, mint a Maszorában, tehát könnyen összhangba hozhatók (a jegyzetben pedig mondható, hogy más-más sorrendben vannak a Maszorában, a LXX.-ban és a Vulgátában). A Vulgátának azzal mitsem ártunk, ha a kövek sorrendjét a Maszorával összhangba hozzuk, meg- fordítva sok tekintetben emelnők a fordítás értékét, névleg tudományos (régészet, szövegkritika) használhatóságát; tehát legalább a jegyzetben adjuk a Maszora sorrendjét.

Még nagyobb fordítási pontatlanságokra bukkanunk, ha egyes köveket előveszünk pl. זןפנ nofekh, a LXX. és Jós. Flav. szerint av&ga'E, = vörös drágakő, ma általán rubin- nak tartják; előfordul: Exod. 28,18. LXX. avDga'S, V. carbun- culus. T. kárbunkulus. jzt. rubin. Exod. 39,11. V. carbunculus T. kárbunkulus. Ezech. 27, 16. V. gemmam. T. drágakövet jzt• gyöngyöket! Ezech. 28, 13. V. carbunculus T. rubin.

[Tob. 13, 21. (a LXX.-ban 13,17. ßrigvhhp •/.cd ávttgay.i Vulg. 13, 21. ex sapphiro et smaragdo T. zafírból és smaragdból]1 Már most kérdem szabad-e egy és ugyanazon szót annyi- félekép fordítani ?

םהש sohám, a LXX. val és Jós. Flavius-szal (Bell. Jud. 5, 57.) ma általán berill-nek tartják. Előfordul a bibliá1 Tudva levő, hogy Tob. könyvének eredetije nincs meg, azért azt a LXX. pótolja, de' ennek (Tob. kve) ismét többféle reeensiója van.