Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Kováts Sándor: A Szentírás Tárkányi-féle szövegéről

A SZENTIRÁS TÁRKÁN Yl-FÉLE SZÖVEGÉRŐL.

237

vörösnek Gén. 49, 11. Is. 5,2. Jer. 2,21. ellenben a közönséges bor sötétebb színű volt םוידא adóm = sötét vörös. A kettő körül- belül oly viszonyban állt egymáshoz, mint ma Egiptomban az abs = fehér és tesr = vörös; ugyanis minden bor vörös volt, a különbség csak abban állt, hogy egyik világosabb, másik fehérebb.

A mustnak két neve van: סיסע císzisz és ר*ת1ש tiros,

• 7

van némi támpont rá, hogy az előbbi az édes must, ellenben tiros = harcos, Oz. 4,11. de nincs éles különbség téve a kettő közt, azért megfordítva is Is. 49, 26. ászisz, részegítő karcos. Is. 65,8. tiros édes must cf. Mich. 6,15. Zach. 9,17. tehát általában nincs e két fogalom megkülönböztetve, ezt meg kell a jegyzetben mondani. Act. 2, 13. főtt mustról van szó, ez meg római szokás.

Ismerték a borecetet Nr. 3, 6. Prov. 10, 26. és 25, 20. de italul csak kivételesen használatos: Ruth, 2, 14.; ha ked- veit frissítő ital lett volna, nem mondaná panaszosan a Zsoltáros Ps. 69, 22. ecettel és epével itattak, e mellett szól Prov. 10, 26. is, azért azt Ruth. i. h. meg kell jegyezni.

Ismerték az aszalt szölliit, de nem szőlőszemeket Wein- beeren, Ziweben, hanem egész fürtökben aszalták םיקומצ cím- mukim. I. Sám. 25,18. centum (ligaturas) uvae passae T. száz (kötés) asszúszőllőt. — Az aszalt szőlővel mazsolás kalácsot Traubenkuchen, Rosinenkuchen, תושישא äsisot csináltak; az bizonyos pl. onnan is, hogy Exod. 16, 31. תהיפצ cappich,it = Kuchen, kalács és Pseudo-Jonáthán *^.שישא = mazsolás kalács- csal fordítja. II. Sam. 6, 19. V. similam frixam oleo (!) T. és olajban pörkölt lisztlángot (!) jegyz. szirup-lepényt (helye- lyesebben: főtt mustot) v. apró szőlő lepényt (sic). Ehhez megjegyzem, hogy a zsidók Kr. e. a befőtt mustot nem ismerték. L. Schegg. Archaeol. 180. — Cant. 2, 5. (Hebr.) adjatok mazsola kalácsot, nyújtsatok almát nekem. Yulg. fulcite me floribus (!) stipate me malis, T. támogassatok virágokkal(!) erősítsetek almákkal. Os. 3,1. őhse ásise ünabim.

V. diligunt vinacia uvarum. T. a szőlőszemek héját (!) sze- rétik, jegyz. az apró szőlős lepényt.

Az ókorban általában szokás volt a bort keverni. (T.