Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Kováts Sándor: A Szentírás Tárkányi-féle szövegéről
220 KOVÁTS SÁNDOR szokás, hogy a ház lapos tetőzetére még egy v. két felső •szobát ópítnek, melynek falai az anyafalnál kissé beljebb állnak s rendszerint két kijárattal bir: egyik a ház alsó szobáiba, másik külön lépcsők utján közvetlenül az utcára vezet. A szó használatára nézve L. Bir. 3, 20. IV. Kir. 23, 12. Dán. 6, 10. II. Kir. 18, 33. Jud. 8, 5. III. Kir. 17, 19. IV. Kir. 4, 10. Csel. 9, 37. stb. Itt tehát szüksége lett volna a fordító- nak tekintetbe venni az eredeti szót és az Archaeologiát. Sőt még az is előfordul, hogy számos dolognak, ami régiségtani és művelődés történeti szempontból kiváló figyel- met érdemel, nyoma sincs a T. fordításában, pl. היבע Bux- torf. Lexic. Ponto, Navis, proprie Trajectoria II. Sam. 19, 18. Yulg. vada. T. gázló, holott vadum = יבע — Továbbá םפש Buxtorf. Mystax = bajusz, Lev. 13, 45. Vulg. os veste contactum. T. száját ruhájával fedezze be. II. Sam. 19, 24 (25) אל השע ומפש] Buxt. neque aptaverat mystacem suum. Vulg. intonsa barba. T. nyiretlen szakállal. Ezech. 24, 22. Vulg. ora amictu non velabitis T. orcátokat nem föditek be ruhátokkal! םפש־לע אל וטעת — Továbbá םינבא Buxt. :- TT •־ , ־:T Sellae parturientium. Exod. 1, 16. ןתיא~ו םדבאה־לע és nézzetek, vigyázzatok a szülőszekré, Vulg. egész szabadon: et partus tempus advenerit, T. és a szülés ideje eljön. Valószínű, hogy ez utóbbi helyet sz. Jeromos a szeméremre való tekintet- bői fordította így, de legalább az előbbi helyeken a fordítás hűsége miatt okvetlenül tekintetbe kellene venni az eredetit. Tartsunk szemlét a bibliai régiségtan néhány fejezete felett, hogy magyar bibliánknak részint fordítása, részint jegyzetei hibás v. hiányos voltát példákon kimutatva lát- hassuk. Nézzük először a biblia állatvilágát.1 A juhot vagy húsa miatt vagy gyapja miatt becsülik, és amelyik tekintetben kiváló az illető válfaj, a szerint Fleischschaf vagy Wollschaf-nak nevezik. Keleten az előbbi fajtát a kövér farkú juh képviseli, a másikat pedig az u. n. Beduin-juh. arabsul A.ü neked, alakra igénytelen, kicsi, de J Kitűnő útmutató k. Rosenmüller, Handb. d. bibi. Alterthümer, IV. 2. d. bibi. Thierreicb, Tristram, the Land of Israel. Lond. 3. ed. 1876. Schegg bibi. Archaeol. I. cap. 2. et. 3.