Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Ochaba A. János: A test feltámadása ellen felhozott nehézségekről

2

OCHA BA A. JÁ.VOS

nek! Bizonyos tehát, hogy valamennyien, kivétel nélkül, fel fogunk támadni; ezt hirdeti a világ apostola, sz. Pál, midőn mondja: »Es amint Adámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan megeleveníttetnek.1 Miután tehát valamennyi ember feltámadásáról van szó. értendő ez alatt az »ember« fogalomban rejlő minden lény, követke- zőleg nemcsak a felnőtt, kifejlett emberek, hanem a csecse- mők, sőt az e világot még meg nem pillantott, de lélekkel ellátott magzatok (foetus inanimatum) is, kik a világ kéz- detétől fogva az utolsó Ítélet napjáig éltek s meghaltak vagy még csak azon meghalni fognak.2

Bizonyos továbbá az is, hogy saját testünkben fogunk majdan feltámadni; mert anyaszentegyházunk csalhatatlan tanítása szerint: ugyanazon testtel fogunk feltámadni, mely- lyel most bírunk; feltámadandó testünknek tehát minden tekintetben azonosnak kell lennie jelen földi testünkkel; vagyis: minőségre nézve ugyanazon anyagból, számra nézve ugyanazon egy test fog majd egykor feltámadni, mely lyel életünk folyamán bírunk. Oly igazság ez, melyet az ember az isteni kinyilatkoztatás és ama számos és kiváló tudósnak — kik erről értekeztek — bizonyítéka nélkül is, közönséges de józan eszével felfog s megkívánja, hogy úgy legyen. Ha tehát bizonyos, hogy fel fogunk támadni s ha tudjuk és megfontoljuk jövendő feltámadásunk célját, mely, miként a világapostol mondja, az, hogy kiki elvegye díját saját testében, amint jót vagy gonoszát cselekedett,3 akkor okvet- lenül szükséges, miszerint ugyanazon testben támadjunk fel, melyet most bírunk; mivel ellenkező esetben semmiképen sem nyerné ugyanazon test, illetőleg ember azon jutalmat, esetleg büntetést, melyre az magát földi életében érdemesnek tévé, mi az Isten igazságosságával homlokegyenest ellen- keznók, ez pedig lehetetlenség.

Kell tehát ugyanazon testnek feltámadnia, mely itt a földön élt és működött, hogy aszerint, amint az Istennek

1 I. kor. 15, 22.

־ Gén. 3. Rom. 5, 6. Zsid. 9. Zsolt. SS.

•י II. Kor. 5. 10.