Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Erényi Károly: A szónoklás mestersége
110׳ ERÉNYI KÁROLY teni és tökéletességre juttatni köteles. •»Az Isten beszéde eleven és hathatós; áthatóbb minden kétélű kardnál és beható az elme és lélek, az ízek és velők oszlásáig« (Zsid. 4. 13.). Eléri-e vájjon e célt az olyan beszéd, mely magá- banvéve is üres és színtelen ? Bizonyára nem! S mennyi beszédet hallunk ilyet! Sokszor a legjobb szónokok általánosságban mozognak; meg van minden külső kelléke •egy jól előadott szónoki beszédnek: a gesztusok, a mimika kifogástalan. És még sem hatásos, mert üres. Olyan mint a legszebb virág, melynek nincsen illata; mint a szemre való mag, melyben tartalmat hiába keresünk. Szónokaink legnagyobb része megelégszik a felületességgel; szinte félve kerül minden thémát, nehogy esetleg annak mélyére kelljen hatolnia. Általános dogmatizálás és morali- zálás. ez jellemzi szónokaink legnagyobb részét. Ez persze könnyebb dolog, mint hosszú és fárasztó előtanúlmányozás után egy thémát kimeríteni. S úgy látszik, ők is csak a könnyebb végét szeretik fogni a dolognak. De hogy ennek mily haszna van a hallgató hívekre, azt bajos megítélni. Az egész csak úgyszólván kényszermunka; tiszte neki prédikálni, tehát felmegy a szószékre s beszél. De mit V Hogy takarja szavainak ürességét, frázisokba kapaszkodik; hogy foglalkoztassa hallgatóit, a szónoki beszédek külső mesterfogásaival gyönyörködteti őket. Minden csak üres máz, mely semmitmondó tartalmat takar. Beszél az ilyen szónok, hogy hallgatóinak füleit csiklandozza, de azonközben elfelejti, hogy neki ezeu hívekkel szemben kötelességei is lennének: elvezetni őket az örök élet forrásához, táplálni őket az élet igéivel! De hogyan tegye azt, midőn saját beszéde is nélkülöz minden olyat, mely azt elevenné tudná tenni? Éltetnie kellene, mikor magában sincsen szellem. Pillanatnyi hatást tán fog elérni az ilyen szónok, mert az emberi érzékekeket kápráztatta; de ha megkérdeznők őt magát, hogy tulajdon- képen mi célja volt e beszédével, bizony alighanem azt kellene felelnie: hogy kitöltse az időt, mely a prédikációra szánva volt!