Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban
A KERESZTÉNY HÁZASSÁGI JOG ALAPJA A RÓMAI JOGBAN. 93 s ezért a teljes elválást in foro ecclesiae semmisnek jelenti ki. Úgyszintén a nemkeresztények kötött házasságát is csak halál esetén tartja felbontottnak s ebben is csupán egy esetben enged meg eltérést, ha t. i. a házastársak vala- melyike kereszténynyó lesz s a nemkeresztény nem akarja ilyen feltétel alatt folytatni az együttélést, ha azonban a másik fél is keresztény lesz, a régi házassági kötelék felújul. A római jog, mint láttuk, megengedte az elválást több okból. Ott ugyanis nemcsak a felekre, de főleg az állam érdelveire voltak rendkívül figyelmesek, de meg a házasságra is alkalmazták a szerződésekre vonatkozó nagyon ismerős jogszabályt: »quid quid ligatur, solubile est« 1 s úgy fogták fel a dolgot: ha a házasságkötéshez kell a consensus, kell annak folyamatához is; ha nincs meg, felesleges az együttélés. Hasonlóképen az állam szempontjából véve a dolgot s a házasság lényegéül a gyermeknemzést vették. Boldog házasság, sok gyermek, kiált fel Cicero, ily szem- pontból nagyon is érthető, hogy Kóma megengedte a házas- Ság felbontását. Ámde tudjuk, hogy mily nehezen ment ezen felbontás. A praetor minden legkisebb körülményt milyen lelkiisme- retesen vizsgált meg s a házasságjog története tanúskodik, hogy főleg a remek jogászok idejében nem igen van az elválásra eset. Láttuk azt is, hogy Róma minő joghátrány- nyal sújtotta a válófeleket s a másodszor házasodókat, lát- tűk, hogy a társadalom milyen rossz néven vette, ha valaki háztüzhelybontóvá lett. íme a felbontás nehézsége a római jogban megvolt; de a házasság csak sakralis jellegű volt s éppen ez tette, hogy felbontható volt. A keresztény jog tovább fejlesztette az eszmét s a Krisztus által szentséggé emelt házasságot örökre kötelezőnek, felbonthatlannak mon- dotta ki. Enyhített a római jog szigorúságán, amennyiben megengedte azt, hogy ha az egyik hitvestárs meghal, a másik újra házasságra léphet anélkül, hogy infamiába esnék vagy joghátrány sújtaná, sőt a gyászév okozta tilalmat is f l Nov. XXII c. 3.
