Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Irodalmi értesítő

802

kötött szántás, vetés s ezzel kapcsolatban a földművelés különféle ágainak gyakorlására. A békés foglalkozást meg- szokott magyar nép azntán sikerrel állt be tanítványnak, midőn az ő javát és hasznát előmozdító ciszterci szerzetes, a kereszténység hitével összeforrott életre oktatni kezdi.

E soroknak különösen az a célja, hogy a ciszterciek- nek a hitélet terén kifejtett munkáját feltüntesse. Az Em- lékkönyv igen szépen emeli ki a ciszterciek missionárius tevékenységét.

A rend 1142. évben telepszik meg hazánkban, fővédője II. G-éza, királyaink egyik legjelesebbje, azon fejedelem, ki a nemzetnek a német császárok ellen való százados küzdel- méhen megfogyatkozott erejét idegen betelepülők által pó- tolni igyekszik. A kunok első betelepedése, a bessenyők bejövetele az ő uralkodása alatt történik. Az új betelepülők pogány népek voltak; — pogány nép volt a kún betelepülői•: második raja is. A XIII. század elején tehát a Tisza mind- két partján a kunok sátortanyái között, a Fertő vidékén a bessenyők kunyhójában hittérítőre volt szükség, mert a betelepült nép úgy erkölcsi életben mint vagyonában rom- lására volt a! keresztény magyarságnak. — E körülmények hatása alatt alakul át a földművelő ciszterci-rend hazánk- ban lelkészkedő renddé. S megkezdődik újból a térítés nagy és nehéz munkája, a második és utolsó átalakulás. Az első- ben a bencések viszik a főszerepet, a másodikban tisztán a ciszterciek tesznek szert nagy érdemekre. Valósággal ők a kúnok missionáriusai, s ebbeli működésök főfontossága abban van, hogy lehetővé tették a keresztény kánoknak a magyar- ságba való teljes beolvadását.

Nem is lettek többé hűtlenek a ciszterciek lelkészkedő hivatásukhoz, sőt kiterjesztik azt a betegek ápolására, a mennyiben a tatárjárás után fölépült monostoraikat akként rendezték be, hogy annak egyik részében az ispotályt he- lyezték el.

Jó és balsorsban, örömben és pusztulásban részes volt e szerzet a magyar nemzettel. S mikor az újabb századok- ban a sor arra kerül, hogy politikai és társadalmi kialakulás

t