Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Bognár István: Az egyetemi papképzés jobbításáról

- 772

meg is erősítette. De mivel több püspök, főleg Migazzi bécsi érsek és Esterházy Károly egri püspök, kiknek azt véleményezés végett a királynő kiadta, határozottan ellene nyilatkozott, a királynő 1777-ben meghagyta, hogy csak öt további évig tegyenek még e rendszerrel kísérletet, azután: terjeszszék elébe, hogy miben kell rajta változtatni. Sajnos, a következő évben már meghalt a nagy királynő s utóda, II. József nemcsak nem orvosolta a bajt, hanem öt év alatt három theologiai tantervet adott ki. melyek egyike rosszabb volt a másiknál.

Később igen sűrűn tettek kísérleteket e rendszer meg- változtatására, de sajnos, eredmény nélkül. Bécsben egy tervezet sem talált visszhangra. Pedig a sok között volt kettő, mely nagyon megérdemelte volna a figyelembe vételt. Értem a Kopácsy József prímás által 1843-ban felterjesz- tett tervezetet és azt, melyet Hám János hercegprímás és báró Eötvös József első alkotmányos közoktatásügyi minis- tér kezdeményezésére tizenhat országos hírű theologus készített 1848-ban Lonovics József Csanádi püspök elnöklete alatt. Ezt 1850-ben úgy a hittudományi kar, mint az Esz- tergomban tartott püspöki tanácskozás lényegtelen változ- tatással föl terjesztette megerősítés végett Bécsbe, de ott félretették s helyette a Thun-fóle rendszert küldték a nva- kunkra, melyben, a már említett fogyatkozásain kívül, még az is méltán kifogásolható, hogy az az egyetemet közönsé- ges szakiskolának tekinti, s intézkedései nem oda irányul- nak. hogy az egyetemi oktatásnál az egyes tantárgyak minél szakszerűbb tudományossággal kezeltessenek, hanem hogy a mindennapi élet szükségletei általa kielégítést nyer- jenek.

Azért elrendeli, hogy minden tanár, évről-évre, egész tantárgyát teljesen átvegye és a hallgatókat gyakran kikér- dezze, hogy meggyőződést szerezzen magának arról, ha vájjon és meddig sajátító el a hallgató az előadott tudó- Hiányokat. De avval már nem törődik, hogy ezen intézkedés következtében az egyes tantárgyak szellemébe behatoló, azok részleteire kiterjedő, igazán tudományos tárgyalás