Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Kis-Erős Ferenc: A katholikus házasságjog módosításáról

746

akadály bármelyike lenforog, akkor érvényes házasság nem is jő létre, azt nem is lehet szétbontani. A bontó szó a latin dirimens jelző után készülhetett, amely épen ily szerencsét- len jelentményű. Bölcseletileg talán megfelelőbb a bontó helyett az érvénytelenítő jelző használata.

Van tehát 17 érvénytelenítő akadály. Ezeket a követ- kező régi emlékezetet segítő versek tüntetik föl legszaba- tosabban:

Error, conditio, votum, cognatio, crimen,

Cultus disparitas vis, ordo, ligamen, honestas,

Aetas, affinis, si clandestinus et impos ;

Si mulier sit rapta, loco nec reddita tuto ;

Haec facienda vetant connubia, tacta retractant.

E versekben csak 15 akadály van felsorolva, de a cognatio, magyarúl rokonság, magában akarja foglalni: 1. a természetes rokonságot, vagyis vérrokonságot, 2. a leltárokon- ságot, mely a keresztség és bérmálás szentségének fölvéte- léből származik, 3 a polgári rokonságot, mely a gyermekké- fogadásból származik.

Ezen 17 érvénytelenitő akadály közül három teljesen a természeti törvény alapján kötelez: 1. a tévedés, 2. az erőszak, félelem, 3. a kikötött feltétel hiánya ; kettő pedig részben: 1. a vérrokonság, az egyeneságú elsőfokon, 2. a kor- hiány, midőn még a szellemi érettség is hiányzik.

Van egy akadály, mely tételes isteni törvényben adatott, t. a. fennálló házassági kötelék; a többiek pedig mind tété- les egyházi törvény erejénél fogva köteleznek, kivé vén a vallási különbséget, mely egyetemes jogszokásból veszi köte- lező erejét.1

Az egyház házassági törvényhozásának eredményét sohasem tekintette teljesen befejezett s tovább nem töké- létesíthető egésznek. A történelem tanúsága szerint hallgatva a kor kívánalmaira és — amennyiben tehette — tekintettel a polgári törvényhozás intézkedéseire, régibb akadályokat egészben vagy részben megszüntetett, illetve korszerűen át- alakított, vagy épen újakat hozott. így ismeretes dolog, hogy

1 XIV. Ben. Const. Singularis Nobis. Febr. 1749.