Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

A «Hittudományi Folyóirat» előkelő könyvtárakban

G18

lomra vonatkozólag azt mondja Rohling,1 hogy abból sokat lehetne időzni, ami e helynek ilyetén értését bizonyítja. Pl. Rabbi Ibn Jechai e vershez írt magyarázatában ezt mondja: »a szentiró calämoth-nak nevezi őket, mivel a király színe elé nem kerültek.«

Feladatuk az volt, hogy idő múltával az első- vagy másodrangú nők csoportjába vétessenek fel. Mikor a sz.-irás azt említi,1 2 hogy »az asszonyok eltérítek Salamon szívét«, ott ‘alamőth nincsenek megemlítve, csak ez: fuerunt ei uxores quasi reginae septingentae et concubinae trecentae; et aver- terunt mulieres cor eius.«

‘Alma tehát ez ötödik helyen is csak virgo illibatá-t jelenthet.

I) Prov. XXX., 19. a)3 E helyet tartják a rationalista felfogású értelmezők legerősebb fegyverüknek. Már láttuk, hogy G-esenius is erre támaszkodik; az újabb rabbinusi értelmezők nézetét pedig, kik közönséges naturalisticus érte- lemben veszik e helyet, kifejezve találjuk Reussnál,4 ki Isaiás VII. fejezeténél ezt mondja: »lehetetlen e helyütt calma-t virgoval fordítani, különösen Prov. 30., 19-nél fogva, és Faivrenél,5 kinek egy németországi rabbinus ezt írja: »Manap az összes zsidó értelmezők Isaiás VII., 14. versé- ben az ‘almä-t »fiatal, férjes nő«-vel fordítják velem együtt, s ez eljárásunkban Prov. 30., I9.־re hivatkozunk.«

b) A katholikus értelmezők közül is sokan sexualis vonatkozással értik e helyet, 1alma alatt azonban mindnyá- jan virgo-t értenek; s a legvégső esetben is legalább ez értendő alatta: via viri ad virginem vagy in virgine eius- modi, »quae talis est saltem ex communi fama, iudicio et opinione aliorum.« (Perrone.) 6

c) S ha már sexualis értelemben venné is valaki, akkor

1 Das Salam. SprucKbuch, 359. 1.

־ III. Reg. XI., 8.

3 Lásd idézve a 3. szám jegyzetei közt.

4 Les prophétes, I., 234.

5 Faivre, Controverse, n. 41. p. 52.

״ Prael. theol. : vol. 4. tr. de Incarn. p. 2., cp. 2.