Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
A «Hittudományi Folyóirat» előkelő könyvtárakban
611 RÖVID KÖZLEMÉNYEK, KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. 8. A Szentírásban ‘Alma csakugyan Virgo-t jelente? AJ Mióta a Szűz Fia megszületett, azok, akik nem hisz- nek őbenne, folyton igyekeznek Isaiás nagy fontosságú jövendölését: »Ecce Virgo concipiet...« mindenre inkább magyarázni, csak a Megváltónak, a Messiásnak eljövetelére nem. Ezzel természetesen együtt jár az is, hogy a Szűz Anyának ezen encomimnát meg akarják tőle vonni, állít- ván, hogy a virgo concipiet et pariet nem Szűz Máriára vonatkozik. Az ősrégi rabbinusoktól kitalált jelszó: hogy ‘alma Isaiásnál (VII., 14.) nem is »virgo« —, az újabb idők raci- onalistáinak munkáiban folyton ismétlődik. Hogy feltevésü- két bizonyíthassák, mely szerint Achaz királynak egy máso- dik nejéről, vagy Isaiás feleségéről van itt szó: még azt is készek állítani, hogy ‘alma a szentirásban egyáltalán nem jelent, sőt nem is jelentjei szüzet. Magának e helynek értelmezése a dogmatikusok előtt s általában azok előtt, kik a kinyilatkoztatás alapján álla- nak, világos; mi ez alkalommal csak a többi helyekről vett ellenvetéseknek, a philologia- és nyelvszokásból vett érvek- nek megcáfolásával akarjuk e dogmatikai classicus hely használatát megtámadhatatlanná tenni. B) Nézzük először: jelent heti-e ez a szó »‘almä« a »Virgo« fogalmát, vagy kizárja-e ? Legyünk előbb tisztában az‘alma המלע etymologiája felől a) Vannak olyanok, kik e szót ‘alam-tól םלע elrejteni abscondere, származtatják. E feltevés szerint ‘alma valafiii szenvedő participiumban állana; szenvedő értelmű perfectuma volna: ne‘elam, םלענ, absconditus, occultus fuit, rejtve van. Csakhogy itt az a baj, hogy az egyszerű part. passi- vumban a femininum »‘alumä« lenne; a szintén szenvedő értékű Niphal part.-ban pedig »ne‘elemä«; azaz egyik eset- ben sem ‘alma. (A 90. Zsoltárban, Vulg. szerint 89, a 8. v. 39*
