Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Szentes Anzelm: A papi nevelés és oktatás kérdéséhez

566

s már felsőbb helyről e tárgyban tett némi intézkedéseket tekintve, alig leend, ki a t. szerző cselekedetét e részben nem helyeslendi.

A »Religio« 1846. I. 39. számában érdekesen írja le »egy vén posoni növendékpap« a pozsonyi központi pap- nevelő-intézet viszonyait ezen cím alatt: »Visszaemlékezés a posoni közönséges papnevelő-házra.«

A József császár alatt divó rendszert írja le, mely szerint a breviáriumban VII. Gergely pápa officiumának azon részét, ahol a német császárral való összeütközéséről van szó, be kellett tapasztani, mert a hitbeli és papi dől- gokban is a császár parancsolt. Tankönyv persze nem volt; kapartak szegények és év végén talicskában tolatták le az intézetből a sok kéziratot. Különös világot vet az akkori oktatásra Seiffert József tanár esete. Ez ugyanis azt akarta hallgatóival elhitetni, hogy a kisdedeknek nem szükséges az üdvösségre a Szentiélekben és vízben való megtisztulás. Erre a hallgatók összebeszélve így zúgták fel: Repete. Est contra dogma. A tanár berzenkedve hallgatást parancsolt, mire a tanítványok felkeltek és a tanteremből kimenteni. Utána dorgatorium jött; de a tanítványok kereken kijelen- tették, hogy a hit dolgában az egyházra hallgatnak, nem pedig a dogmát sértő tanárra; azért, midőn Seiffert ismét elkezdé a maga tanát hirdetni, a hallgatók »est contra dogma« felkiáltással újólag kimentek a tanteremből. Végre a tanár engedett és a béke helyreállott.

Furcsa dolog volt az is, hogy a lelkiigazgató hivata- lát, mint fölöslegest, törülték, aminek aztán az lett az eredménye, hogy a növendékek között kezdett terjedni az illuminatismus. 1789-ben újév napján az egyik ötödéves a szószékről hirdette az illumainatismust, amely alkalomból öt növendéket ki is küldtek.1

Az 1789—90. tanévben a tanulmányi időt 5 évről

1 A kiküldöttek közül kettő, Stancsics Ignác és Neumiller Jó- zsef, a Martinovics-féle szerencsétlen kimenetelű összeesküvésben is részt vett.