Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Szentes Anzelm: Hitünk tulajdonairól
51 Ez a kételykizárás a bizonyosság ellentétes irányú (negativ) eleme; azért mondom ezt ellentétes irányú elem- nek, mert a kétely ellentéte a bizonyosságnak. Az egyenes irányú (positiv) elem főleg az értelem ragaszkodásában áll. de hozzájárul az értelmi meggyőződés s a való igazság tárgyilagos összefüggése is. Egyenes irányú elemnek azért mondom, mert ez egyenesen arra irányul, hogy a bizonyosságot fölépítse, értelmemben létrehozza. Az értelemnek az igazsághoz való ragaszkodásában a hit túlszárnyalja a tudást. Először, mert itt nemcsak az emberi értelem működik a nyilatkozó végtelen értelem előtt meghajolva, hanem az akarat is; és az akaratra nemcsak a hit indító oka. Isten végtelen tekintélye hat, hanem külső ok gyanánt hat rá a kárhozat veszedelme is. Ha nem mondta volna Jézus: »aki pedig nem hisz, az elkárhozik;« hanem e helyett azt mondta volna: tetszéstekre bízom hinni vagy nem hinni, büntetés senkit sem fog érni, akkor bizonyára kisebb volna a hit hatása az akaratra. Az akarat hatásán kívül ott van a természetfölötti kegyelemnek s a jámbor hitbeli kézség indulatának hatása, mely minden természeti bizonyosság fölé emeli a hit bizonyosságát. Ezért múlja fölül a hit bizonyossága a tudás bizonyosságát; mert erőseb- ben ragaszkodunk a hit igazságaihoz az akarat és kegyelmi erők természetfölötti hatása alatt, mint a természeti igaz- Ságokhoz a magára hagyatott véges ész megismerésénél fogva. Ezért kész a hitében erős keresztény még életét is föláldozni, de hitbeli meggyőződéséből egy jottát sem engedni. Sőt a meggyőződés és az igazság közötti összefüggésre nézve is erősebb és magasztosabb ok a végtelen tévedhe- tetlen isteni értelem, melyen hitünk alapszik, mint a téve- dés lehetőségének folyton kitett véges emberi értelem, melyre egyedül támaszkodik tudásunk. Ezért mondjuk, hogy a hit bizonyossága értékére nézve (appretiative) minden más bizonyosságot fölülmúl; amennyi- ben a hivós bizonyosságának oka, a tévedhetetlen végtelenül megismerő isteni értelem a hit fölvilágosító kegyelmének fényében (in lumine fidei) oly magas természetfölötti mél4*
