Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Kudora János: Francia egyházi szónokok
501 A trienti sz. zsinat a maga részéről hatalmasan elő- mozdítja az egyházi szónoklattant azáltal, hogy papnevelő- intézetek felállítását rendeli el s megparancsolja, hogy a lelki pásztorok minden vasárnap és ünnepnapon egyházi beszédeket mondjanak.1 A királyok egyházi szónokokat alkalmaznak udva- raikban és ez nagyban előmozdítja az antik minták tanul- mányozását. Az egyházi beszéd újjászületése XIV. Lajos francia király uralkodása׳ alatt éri el tetőpontját. Európa leghatalmasabb uralkodója intézi a királyok és népek sorsát, udvara középpontja a fejedelmek, diplomaták, hadvezérek, írók és művészek legkiválóbbjainak. A király kedvét, örömét, büszkeségét és dicsőségét képezi, ha előtte s környezete előtt országának legelső szónokai prédikálnak. A szónokok beszédeiknek tárgyát nem kizárólag - az egyház által előírt perikopák képezik, a hatalmas király eseményekben gazdag uralkodása számtalan alkalmi egyházi beszédnek ad tárgyat. A királyi család tagjainak születése, házassága és elhalálozása, új és fényes beszédeknek tárgya; a háborúk üzenete s a békék megkötésének ünnepségei nagy egyházi beszédekkel vannak egybekötve; a diadalmas had- vezéreknek béke idején történt elhalálozása, avagy a csata- tereken való elvérzése pompás ünnepélyekre s nagy szabású halotti beszédek megtartására szolgálnak alkalmuk Az elhalt földi nagyságok felett halotti beszédet tar- tani, képezi számtalan szónak becsvágyát, a halotti beszédet tartják ezen időben az egyházi beszédnemek koronájának. Mindenki Párisban kívánja szónoki tehetségét érvé- nyesíteni; e vágy a legnemesebb versenyt hozza létre a szónokok között s általa izmosul, emelkedik a szónoklat tartalom- és alakban egyaránt. A szónokok önmagukat meg- bírálják, versenytársaik beszédjeit meghallgatják, megfigyelik ; sikereik nyitját, beszédanyaguk forrásait kutatják, beszé- deiket utánozzák. Idővel e nemes verseny az egyes szóno- kokról átterjed a szerzetes rendekre is; minden rend leg1 Sessio 22—24.
