Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Zubriczky Aladár: Fejlődik-e a keresztény ethika?

495

mint az utóbbi. Azonkívül az a szép mult, amelylyel a spekulativ ethika a kér. theologia történetében bir, egy- maga is kívánatossá teszi a továbbfejlesztést. Az is tagad- hatatlan, hogy a lelkipásztor mint tanító és orvos ennek a mélyebbre ható theologiának a legkitűnőbb hasznát veheti, és kezében a theologia a kér. hitélet fölvirágoztatásának leghathatósabb eszközévé válhatik. Yégül a kér. aszkózis- nek és misztikának is erős gerincre, szigorúan körvonalo- zott alapokra van szüksége, ha nem akar kicsapongóvá válni. Ezek az alapelvek pedig ebben a spekulatív ethiká- ban, ebben a szigorúan tudományos erénytanban vannak lerakva.

Azért mondja Biederlack S. J.: »Hogy a kér. ethika is elvégezze a maga munkáját a theologiai és bölcseleti tudományoknak XIII. Leó által annyira hangoztatott meg- újításában, elkerülhetetlenül szükséges, hogy tért nyerjen benne a spekuláció is, és hogy kérdéseinek megoldása lehe- tőleg az emberi és keresztény cselekvés végső s legfőbb elveire támaszkodjék. Akkor fogja a theologia újra elérni azt a méltóságot, amelyben előbb volt és tanulmányozása akkor fog a gondolkodó szellemnek is örömet szerezni.«1

Azért üdvözli Noldin S. J. is Bouquillon lillei tanár- nak ethikus műveit a legnagyobb örömmel. Ennek a nagyobb stílben tervezett kér. ethikának egyes kötetei sor- ban foglalkoznak a kér. erényekkel: az isteni erényekkel, a vallás erényével . . .2

Dr. C. M. Schneider is lelkesedéssel szól G־. J. Waffel- aert brüggei-i tanár ily című művéről: Tractatus Theologici de Virtutibus Cardinalibus. Tract. I-us de Prudentia, For- titudine et Temperantia. 1889. »Kell, hogy az erények tár- gyalása legyen az erkölcstannak veleje. De e helyett min- dent behatóbban találunk az újabb erkölcstudományban, osupán az erények belső tartalmát, az emberi szellemben való fejlődésüket, az ész, akarat, a szenvedélyek és külső

1 Zeitschrift für kath. Theol. Innsbruck. 1885. 691. old.

»■ U, o. 1882. 542. old.