Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Zubriczky Aladár: Fejlődik-e a keresztény ethika?

493 * állapot, nincs természetes képesség az erkölcsi törvény megtartására, nincs emberi erény. Nincs emberi erény vétek nélkül és a morál az ember számára csak vétkes voltának tükre: csak ijeszti és kárhozatba dönti.«1 A protestáns ethika fejlődéséről találó Stapf ítélete: »Hová vezet a protestáns elv erkölcsi tekintetben is, látjuk az irodalomtörténetből. Miután az egyházi tantekintélyt elhagyták, mindenki, aki következetes akar lenni, magára van hagyva, vagy alanyi felfogására, vagy vallás-erkölcsi érzékére. Az első esetben a kér. ethika merő észbeli ethika lesz, tehát az égből a föld porába hull és a szó szoros értelmében elvilágiasodik; a másik esetben pedig az ember iparkodik égbe jutni és reméli is, hogy eléri, de léghajója, amelyben oly lágyan ringott, a vadak zsákmánya lesz és előbb-utóbb a miszticizmus felhőibe téved.« VI. Végül igéretünkhez híven egy-két ethilcai szak tény- leges fejlődéséről akarunk egyet-mást elmondani. Tekinte- tünket a jelen kér. ethikára fordítjuk és annak képviselői- vei szemben nem könnyelmű egyéni nézetünknek, de az e téren szaktekintélyeknek elismert tudósok követeléseinek akarunk kifejezést adni. A theologia története a kér. ethika fénykorát a XVI. és XVII. századokba helyezi. A pozitív és spekidativ ethika, a kazuisztika, aszkézis és misztika egyaránt a legavatottabb művelőikre találtak. Suarez, Vasquez, Lessius, Lugo, Gre- gorius de Valentia, Becanus, Kajetán, Soto, Bauer a pozitív és spekulativ ethikában; Navarrus, Molina, Toletus, Sa, Azor, Sanchez, Lessius, Laymann, Bonacina, Castropalao, De Lugo a kazuisztika terén; Blosius, Avila, szent Teréz, Granadai Lajos, Keresztről nevezett János, Scupoli Lőrincz, Rodriguez Alfonz, Bellarmin, Loncicius, Bona kardinális, Segneri, loyolai sz. Ignácz, szalézi sz. Ferencz az aszkézis és misztika művelésében oly hatalmas lendületet adtak az egész kér. ethikának, amely után, ha fájdalmas is, de 1 Geschichte der christlichen Moral mit dem Wiederaufleben der Wissenschaften. 202. Stapf. Die christliche Moral. Innsbruck. 1841. I. 199. old.

Next

/
Thumbnails
Contents