Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Zubriczky Aladár: Fejlődik-e a keresztény ethika?

FEJLODIK-E A KERESZTÉNY ETHIKA?

»Hittudományi Folyóirat« 1894. évi III. füzete- ben ezeket olvassuk: »Az erkölcsök fokozatos és WM ^ folytonos nemesedóséről a történelem semmit sem tud. E tekintetben folytonos váltakozást veszünk észre; emelkedést vagy sülyedést a szerint, amint a politikai és társadalmi viszonyok, a népszokások és műveltségi állapotok időről-időre váltakoztak. A nagy változások az erkölcsök történetében, minőt pd. a kereszténységnek a földön való megjelenése előidézett, rögtön ható tényezők szüleményei. A kér. erkölcstannak nem volt és nincs is szüksége évszá- zadokra, hogy fölemelkedhessék arra a fokra, melyen az ember megnemesíthető . . .« 1

Mindaz, amit szerző ezen szavakkal és további fej- tegetésében mond, a kér. erkölcsöknek, tehát a gyakorlatnak és életnek fejlődésére vonatkozik. Más kérdés az, vájjon fejlődik-e az ezen erkölcsökről szóló tudomány. Erre a kór- désre másképen, ha nem is homlokegyenest ellenkezően kell felelnünk, mint az előbbire. Dolgozatunk címe azt mutatja, hogy benne ezen utóbbi kérdéssel óhajtunk foglalkozni.

Félreértések elkerülése végett előre bocsátjuk, hogy e szót: keresztény ethika a legtágabb értelemben veszszük. Értjük

1 Franciscy Lajos. A liberalismus szabadságainak viszonya a természeti joghoz. Hittud. Folyóirat. 1894. 371. old.