Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Sipos István: Ecce Vrigo concipiet

304

nyossággal megtehető azon tisztán hittani előítéletekből származó szellemi betegség diagnózisa, melylyel minden rationalista többé-kevésbé inficiálva van, s melyet legmeg- felelőbb terminus technikussal ílauiu'rocpoßicc-nak nevezhe- tünk. S hogy mily nagy mértékben szokott néha e beteg- ség jelentkezni, arra jellemző példáúl szolgálhat Knobel, különben tagadhatlanul jeles rationalista író magyarázata ezen vershez (Der Prophet Jesaia. 2., S. 59.), hol is a többi közt ezeket olvassuk: »Sie (t. i. az álma) kann nur Jesaia’s Weib sein . . . Immanuel ist also Jesaia’s Sohn ... Wie aber konnte er wissen, dass das Kind ein Sohn sein werde ? Als er die Rede hielt, sprach er wohl nur von einem Kinde im Allgemeinen; der Name לאונמע passte zum Sohne und zur Tochter . . .; bei der Aufzeichnung der Prophetie redete er bestimmter von einem Sohne.« Prosit !

H.

5. Ecce virgo concipiet. . . (Is. VII 14.) A héber המלע szó az eredeti héber szövegbeli hétszer fordul elő és mindig szüz-et jelent.

Ezen helyek a következők:

I. Gen. XXIV—43.. hol az eredeti héberben ezt olvassuk:

הגה יככא בצ: ןיע־לע ־םה ם היהו המלעה תצוה ל בא-י

S * J T : -IT < TT S •v_ ׳ ־I” - IT• ן• IT .י ן״

A »Biblia Sacra Vulgatae Editionis Romae Typis S., Congr. de Prop. Fide 1863« így fordítja le: Ecce sto iuxta fontem aquae et Virgo, quae eggredietur ad hau- riendam aquam . . . .« Itten haalma-nak nevezi a szolga ugyanazon leányzót, kit a XXIV 16. nevez: Puella-nak héberül: 'עגה.

T -S I-H

ogy itt az haalma és naaora és bethula szüzet jelent a szó legszorosabb értelmében, maga a szöveg bizonyítja midőn így ír a 16. v.: »Puella (hannaara) decora nimis virgoque (Bethula) pulcherrima, incognita viro . . .«

II. Exod. II—8. A héber szöveg ez:

הלדמאתיו הע־פ־תי יכל דזלתד לר המלעת

T VT I V> “ .־- A . t• “ ״ T : - T •V

<?•