Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Sipos István: Ecce Vrigo concipiet
287 (ghrain-nal) szerinte »adolescere, nubilem esse«, ennek szár• mazókai elem, ulám = puer, juvenis meg uldmat és állam — puella nubilis. Azonban ez a szószármaztatás nagyon gyenge lábon áll; már Schultens (de defectib. hodiernis linguae Hebr. 1761.) megjegyezte, hogy az arabs álima ige jelent- menye már leszármaztatott jelentmény.1 Gresenius azzal akarta ezt elütni, hogy odavetette, hogy Schultens állítását sem- mivel sem bizonyítja; ámde a bizonyítás nyilvánvaló, ha ugyanis az alima eredeti jelentménye csakugyan »esse nubi- lem et habere desiderium nubendi« : akkor sohasem volna használható impuber-ről, mivel ellenmondás volna benne, mert nubilis v. puber és non nubilis v. impuber ép oly ellen- tétben állnak egymással, mint a fiatal és koros fogalma, ámde az arabs használja az úlam szót a fiúról csecsemő korától nősülóseig = »adolescens a nativitate usque ad juventutem plenae aetatis« mondja Holius, továbbá annyit is jelent »puer, servus«, ami természetes, mivel az aláren- deltség fogalma természetes összefüggésben van a gyermek és fiú fogalmával. Eszerint az arabs ülam magában foglalja a fiatal kor gondolatát, de nem áll semmi direkt viszonyban a nőszés fogalmával, így tehát az ulamat eredeti jelentménye fiatal leány. — Hasonlókép áll a dolog a chald-ban, bizo- nyitók rá maga a chald paraphrasis épen ad Isai. 7, 14., ahol nemcsak az Emmanuel anyja neveztetik űlemeta-nak אתמדוע hanem fia és ulema-nak hivatik. A szír nyelvben is etalam — adolescere és alimtá .נ4_-1ן.,| egyenesen »virgo«. A főnie nyelvben, mint sz. Jeromos írja, »lingua quoque Punica proprie virgo almah appellatur«, amit igazolt egy 1879-ben Cyprus szigetén talált főnie felírás, 1. Corp. inser. sémit. t. I. cap. II. art. nr. 68. part. II. 9. sor. p. 97. A katholikus exegeták mindig sz. Jeromost követve 1 Cf. Meier. Hebr. Wurzelwörterb. p. 373. »Die Bdtg. in alima Geschlechtstrieb empünden ist erst von jener Bezeichnung der Mann- barkeit (t. i. szerinte az alapfogalom »bedecken« és így elem = der mit d. Haare d. Mannbarkeit Bedeckte, és almah = puella juvenis, pubes, nubilis, virgo) abgeleitet, und lässt danach sehr unpassend almah als die Brünstige bezeichnet sein.«
